2009. december 31., csütörtök

Kakás karácsony

Karácsony. Megvolt. Az idén nálunk volt a püspöki karácsony is: eddig minden évben máshol-máshol volt, hol Ibi néniéknél, hol Ibikénél, hol Gyuszinál, de idén nálunk. Volt nagy ebéd - ami már délutáni ebédre fordult, csomagosztás, Áronka alvás, játszás, szóval sok-sok minden. Másnap indultunk haza Kolozsvárra és Harasztosra. Gyors csomagolás, Ibike még átjött, kicsit összeszedte a lakást, nem bírta látni a sok szemetet gondolom, majd elindultunk. Áronka egészen jól bírta az utat, csak a vége felé már sok volt a sok ülés, ezért teljesen szabályellenesen kivettem autósüléséből és az ölemben tartottam, illetve állt lábon előttem, a székben fogózkodott és nézett kifelé. Majd elálmosodott és elaludt. Kolozsváron volt karácsonyozás, Áronka kibírta az egész hececárét, örvendett a sok ajándéknak. Másnap édesanyáméknál karácsony és ebéd, majd elutaztunk Harasztosra - az új, december elején felavatott autópályán mentünk Gyalutól egészen Tordáig. Harasztoson is várt egy karácsonyfa és karácsonyozás, ajándékok, majd számítógép upgrade itt is, unoka ölelgetés, rokonlátogatás - minden minden a javából.
Majd hazafelé Kolozsváron töltöttünk még két fél napocskát, aztán az út következett visszafelé.

Nos, ez már kalandosabb volt. Áronka ugyanis jól bereggelizett, majd evett egy kis kekszet az úton tízórai gyanánt. A határ előtt láttam, hogy kicsit küszködik, majd kirázta a hideg. Mondom is Tibinek, ez kaki volt, benzinkútnál majd cseréljünk. Meg is állunk a benzinkútnál, Tibi tankolás után a parkolóba húz, rendezkedik egy kicsit, én meg kiveszem a babát az ülésből, hadd élvezze, hogy állhat lábon. Kíváncsi vagyok, hogy biztosan van-e kaki, ezért a lábon álló babáról igyekszem óvatosan lehúzni a nadrágot, előzetes adatok gyűjtése a cél csupán. Ám ekkor derül ki a kakit nem tartotta vissza a pelus, kifolyt a nadrágba is. Próbálom a nadrágot visszahúzni, de nem lehet, Áronka kilépdel belőle, ezért igyekszem menteni a menthetőt: nadrággal törölöm a kakit, majd Tibi megfogja elölről a babát, én megkeresem a törlő eszközöket - nyilván, a nedves törlőkendőnek most kellett kifogynia, így szalvétához is folyamodok. Szóval akkor a kép a következőképpen fest: én hátul, az anyósülés mögött, előtte egy nagy rakás csomag, mellettem Áronka ülése, Tibi pedig a vezető ülésről fordulva felénk fogja a hóna alatt a babát, aki lábon áll, a lába és a ruhája egyre kevésbe kakis, majd lassan, óvatosa, ügyelve, hogy az autó kárpitját ne kakizzam össze elkezdtem lefejteni a babáról a ruhákat, közben egy kis szünetben Tibi előkeresi a pót ruhákat. Baba teljesen pucér, és már nem kakás, mellénk húz egy autó, melynek utasai kíváncsian nézik, hogy mit keres a másik autóban egy pucér baba, lábon állva. Közben maximumon megy a fűtés, hogy Áron ne hűljön meg, mi pedig izzadunk, mint a lovak. Lassan felkerül Áronkára a pelus, a ruhácskák, minden, kakás ruhácskákat és törlőkendőket egy zacskóba dobjuk, mi pedig fellélegeztünk, hogy ezt is megúsztuk. Követező peluscsere már egy benzinkútnál történik, igaz, ekkor a baba csak egy barnát purcilt a pelusba. Szóval így történt a kakás karácsony.

Hogy el ne felejtsem, feltöltöttem a karácsonyi képeket, nézzétek és örvendjetek! És boldog új évet!!!

Karácsony 2009

2009. december 18., péntek

Először

Nos, a tegnap volt először az, hogy Áronkának nem főztem külön ebédet. Illetve nem a külön főzött ebédet adtam. Vett apuci egy kis spenótot, azt kis villával összetört főtt krumplival összekevergettem, adtam hozzá kis fokhagymát - Tibi szerint nem kicsit, sokat - olajon kicsit megkavargattam mindezt, és kész. Na jó, Áronkának a spenótba aprítottam a kenyeret, kevertem hozzá kis tejcsit is, hogy finomka legyen. Nekünk meg sütöttem tojást mellé. A babuci ezt ette ebédre, meg este is, annyira belakott vele, hogy tejcsit már nem is akart inni, hiába készítettem el neki. Reggel hatkor viszont nyöszörögve ébredt, hogy ő bizony éhes, picit még tettem szopizni, de nem volt se türelem, se túl sok tej, így inkább a tápszert adtam neki. Most, reggel fél kilenckor még javában alszik, kifárasztottuk ezek szerint a tegnap :-D. Ja este 8,38 volt, ami jó dolog két nap alatt 20 grammot hízott. Volt ez rosszabb is, foga miatt 8 kiló valamennyire fogyott.

A kúszás nagyon jól megy. Pillanatok alatt a szoba másik végében, majd a konyha végében van, készülne kimenni az előszobába, de nem hagyom, mert ott nincs padlófűtés és nem szeretném, ha megfázna. Tegnap a hálószobába tévedt be, itt nézegette a dolgokat, tapizta a konnektorokat, a kapcsolót, benézett a gardróbba is. Édeske volt, az biztos.

Javában, második - harmadik napja hull a hó. Voltunk a babakocsival sétálni a hóban, egészen jól ment, azt hittem nehezebb lesz, de nem. Még jobb is volt, mert a hó eltakarta az egyenetlenségeket, így simább volt az út.

2009. december 16., szerda

Beszélgetünk

Az utóbbi időben Áronka elég beszédes. Szókincse még két szótagból áll, azt szokta ismételgetni. Ezek a bá és a má, néha azért egy be is elhangzik - na jó ez már a harmadik szótag. Az alábbi videókon van a mi kis beszédes békánk.





Táncika

Egyik este édesapa rengeteg, több gigabájtnyi zenét töltött egyik gépről a másikra, közben bele-bele is hallgatott. Volt köztük gyermekzene is, Micimackó meg társai, de volt Edda meg Omega no meg mindenféle ősrégi kövület. Miközben hallgatta őket Áronka etetőszékében szokása szerint malackodott egy keksszel vagy mivel. Majd egy adott ponton elkezdte riszálni a kis fenekét a zenére. Úgy nézett ki mintha ügyesen táncikált volna. Nagyon édes volt. Azóta ezt nem ismételte még meg, hiába a sok zene meg dal... És itt jut eszembe, hogy Enikő, ha olvasod ezeket a sorokat, nagyon köszönjük a Lovely Baby baba zenés cédét, az iTunes számlálója szerint az elmúlt 8 hónapban 83-szor hallgattuk meg az összeállítást. Nagyon-nagyon szeretjük, köszönjük, lemásoltuk Inezéknek és Emesééknek is, ők is szeretik hallgatni. Szóval köszönjük!!! HA valaki babás anyukának kellene ez a cédé, írja ide a commentekhez vagy veniko kukac gmail.com címre meg postai címét, szívesen elküldöm!!!! Szerintem nélkülözhetetlen darab!!

2009. december 12., szombat

Szívbe markoló fogzás

Áronka két alsó foga viszonylag problémamentesen jött ki, kicsit nyűgös volt azért esténként, meg felsírt, de nem volt kezelhetetlen. A felső fogak azonban rakoncátlanok, és úgy döntöttek, hogy nem sorban, hanem egyszerre teszik próbára Áronka ínyét, pontosan négyen igyekeznek kibújni - az alsó kettő is egyszerre érkezett, csak hogy becsületüket mentsem.

Ezért este már vagy három napja a következő a menetrend este: Áronka a kiságyba kerül, esti mese elhangzik, baba nyugodtan elalszik. Majd 40-50 perc elteltével éktelen sírás, hirtelen feljajdulás, szívbe markoló. Apuci felkapja, anyuci nyúl a Dentinoxért, próbálja bekenni vagy a felső ínyet, vagy a cumit, vagy mindkettőt, apuci bekényszeríti a szájba a cumit, baba megnyugszik, íny sasítva, majd további nyugodt alvás fél órát, kis nyöszörgés, majd mély álomba zuhanás.

Ma sikerült a felső ínyet meg is tekinteni, bizony a baloldali első fog helyén véres volt... szóval nagyon nagy a szenvedés. Hasonló macerás az evés is, gondolom emiatt, ez a baba súlyán is meglátszik, ma 8,07 volt evés, kaki után és fürdi előtt. Majd máskor gyarapszik.

2009. december 4., péntek

Cirkuszolás

Történt,. hogy Tibi cége úgy döntött, a cirkuszban rendezi meg a Mikulásos bulit. Gyermekeknek persze. Mivel Áronka már nagy fiú, úgy döntöttünk, elvisszük őt is, biztos egy ideig ő is fogja élvezni az előadást. Biztosak voltunk benne, hogy nem üljük ki végig, de azt gondoltuk, hogy a fény meg a zene meg az állatok, szóval, hogy szeretni fogja valamennyire.

Nos, ennél nagyobbat nem is tévedhettünk. Odaértünk, bementünk, leültünk a nézőtérre. El is kezdődött az előadás, nagy zene, fények, minden. És akkora sírás, hogy még ezt a nagy ricsajt is képes volt a kis béka átordítani. Tibi felkapta a babát és kiment vele az előtérbe, anyuci is követte őket. Nagy nehezen megnyugtattuk a babát, játszadoztunk kicsit, majd újból bementünk a nézőtérre, de aztán rögtön jöhettünk is ki. Ezt még kétszer megpróbáltuk, de a száj minden alkalommal sírásra görbült. Nagyon de nagyon nem szerette a kis béka a cirkusszal járó felhajtást, a fényeket, a sok hangos tapsolást, a dübörgő zenét. Nem is erőltettük többet, visszaültünk az autóba és irány haza. Még túl kicsik vagyunk a cirkuszoláshoz.

2009. december 1., kedd

Frizura

Áronkánaak születése óta sok a haja. Mikor még kicsi volt, akkor fekete-fekete volt, mostanra szép gesztenyebarna lett belőle, ha így folytatja, mire felnő szőke lesz. A haja egészen jól nő, no azért nem olyan ritmusban, mint a körme, de nő. Eddig háromszor vágtuk le a haját: először anyuci egyedül volt itthon és kamikaze módon a baba fejét simogatva vágta le a hajat a körömvágásra használt tompa ollóval. Másodszor a napokban vágtam le a bretont, mert már a baba szemében volt a sok haj. Eléggé viccesre sikerült, ezért elhatároztam, veszünk egy hajvágó gépet, azzal igazítjuk a frizurát.
Ma délután elő is vettem a gépet, és Áronka kezébe adtam, játszódjék vele. Be is kapcsoltam, hallhatta, hogy zúg. Este, miután apuci is itthon volt már és az etetés is megtörtént, akkor eljött a hajvágás ideje. Bementünk a fürdőbe, ott apuci ölébe vette a babát, anyuci pedig apuci sorozatosan ismételt kérésére 2 centin hagyta a gépet. Majd elkezdtük a hajat simogatni. Áronka eléggé unatkozott, annyira nem érdekelte már a gép, hiszen a délután játszott már vele, sokkal inkább a fürdőszoba volt érdekes, no meg az, hogy nem nagyon engedtük mozogni. Apuci aztán egy adott ponton átvette a gépet, és ő is igazított a frizurán. Gyorsan fürdi következett, hogy a pici hajszálakat lemossuk, fürdi közben egy-két otthagyott utat levágtam ollóval. És a friss baba már alig várta, hogy szép frizurával mosolyogjon a világra. Új frizurás fotókat holnap készítek. Ígérem.

Aktivizálódunk

Áronka nagyon aktív az utóbb időben. A kis pelusos asztalon folyamatosan ide-oda forog, hasra csapja magát csak úgy né, hamar, nehezen lehet már pelenkázni, nem marad meg a hátán. Néha két emberre van szükség, hogy pelenkát cseréljünk, bár az utóbbi időben igyekszem valamit adni a kezébe, hogy azzal foglalja el magát, még ameddig háton van.

Nagyon jól tud már kúszni, ahova el akar jutni, oda eljut. Kúszás közben néha megemeli a fenekét, próbálkozna a mászással, de még nem jöttek össze a mozdulatok. Élvezi a sólámpát, annak a drótját, szereti macerálni mindent, ami útjába akad a földön. Összeszedi és megeszi a kis pöszöket, szinte élvezettel vadássza őket.

Egyre több mindent tud: ha nevén szólítjuk felnéz ránk, örvend, ha látja, hogy a joghurtos doboz közeledik, vagy ha meglobogtatjuk kedvenc cumiját. Amikor édesapja este hazajön, akkor hangosan kacag neki, örvend, hogy újra láthatja. Ha álmos, de még van lehetősége játszani, akkor játszik .... ha nagyon elfárad és nem tesszük be a kiságyába, macija mellé, akkor elkezd hangosan kiabálni, netán sírni, hogy ő álmos. Érdekes, mert ha álmos, akkor a kacagás könnyen sírássá fordul át - vagy fordítva, a sírás kacagássá.

Beszélgetünk is most már, mámmmáám a kedvenc szavunk, ba-ba-t pedig halkan, pattogtatva mondja, de már neeeeem-et is hallhattunk tőle. Még nem tudom pontosan, mikor is kezdi el a mámmmmám-ot, de naponta többször is szokta.

Reggelente vagy szopizik vagy nem, ezt őfelsége dönti el. Mikor nem akar szopizni, akkor szívesen harapdál kis fogaival - ezt mindig is zokon veszem. Ezután tejporból kap tejet, de nem iszik meg túl sokat, biztos mindig megmarad valamennyi az üveg alján. Jön tejpép - kis kifli darabokkal dúsítva - lassan más is kellene reggelire, mert már unja. Ezután alvás, majd ebédre megébred, ekkor valami főzelék vagy húsleves van valami kis hússal. Próbálkoztam a csirkemájjal, de nem szerette, így maradtunk a csirkemell filénél. Ebéd után még valami gyümölcsöt is eszik, majd féktelen játszadozás következik. Ha nem esik az eső, séta ekkor van. Három-négy óra körül újból megéhezik, ekkor meg szokta enni az ebédről megmaradt főzeléket, bármit, ha sokat evett, akkor csak joghurtot vagy gyümölcsöt eszik. Ekkor szokott kis kekszet is rágni. Majd délután újból alvás következik, majd ébredés után újból eszünk valamit. Este megpróbálok tejporos tejet adni, de 100 grammot szokott meginni, ennél több nem csúszik le. Azután jön az alvás, ami 10 óra non-stop pihenés lett az utóbbi időben.

No, hát így alakul a napirendünk. Jön majd a karácsony, utazunk haza a szülőkhöz, ez fárasztó lesz Áronkának is, az biztos. Kíváncsi vagyok, hogy fogja-e majd szeretni...

2009. november 19., csütörtök

Színes világ

Pár napja Áronka nagyon nehezen evett, fintorgott, phujogott, összeszorította a száját, de istennek sem akart enni. Azt észrevettük, hogy ilyenkor joghurtból szívesen eszik, és ha a kezünkben volt a joghurtos doboz, akkor a másik tálkából is lehetett lapátolni mellé az ételt. Nem igazán tudtuk mire vélni a dolgot, míg aztán ma teljes bizonyossággal ki nem derült: Áronka unta a tányér színét, illetve azt, hogy egyszerű fehér volt, nem volt színe. Kedvencét, a tökfőzeléket a fehér tálból sem volt hajlandó megenni, ezért gyorsan átlapátoltam egy színes joghurtos dobozba, na jó kettőbe. Onnan hajlandó volt enni. Mind az egészet kiürítette, még joghurtot is evett mellé, 270 grammot vágott be csak úgy né. Szóval a színes pohár a nyitja mindennek.

Ma megkóstoltuk a tehéntúrót, kis joghurttal keverve adtam neki, nem volt annyira éhes, pár kanállal evett belőle, de épp elég volt. Ezután a székében ülve grissinit meg kekszet ropogtatott, hát inkább a morzsolás volt nagy, mint az evés, de élvezte az önálló tevékenységet, azt biztos. Ilyenkor mindig megijeszt, mert néha-néha félrenyel, túl nagy falatot akar lenyelni és nem megy, de eddig mindig ügyesen kiköhögte.

Mától eldöntöttük, hogy az etetőszékben lesz etetés, azt a székét, melyben hátradőlve lehet enni, nyugdíjaztuk. Elvére már nagy fiú, lassan nyolc hónapos. És jobban szereti is az etetőszéket...

2009. november 16., hétfő

Kúszási tudomány

Áron még nem jár, nem tud rendesen ülni sem, a kúszásban viszont már egészen jó. Sőt kifejezettem nagyon jó. Ha valahova el akar menni, oda el is tud menni, nincs már előtte akadály. Nagyon szereti a tévé alatt lévő video meg DVD lejátszó kábeleit húzogatni, egyszer a pelusos szemetesvödröt is magára borította - volt is ám sírás-rívás.

A cumit nagyon szeretjük, az utóbbi időben már felfedezte, hogy nagyujját is lehet szopni, ha épp nincs a cumi kézügyben. Egyre rosszabbul eszünk, és nem tudom mi az oka. Arra gyanakszom, lehet a darabosabb ételeket szeretné enni... de hát a két kis apró fogával még semmit sem tud kezdeni... no majd megpróbáljuk.

Szopizni naponta egyszer szopizunk, bár ma hajnalban és azután reggel sem volt hajlandó szopizni - félek, hogy ez már csak rosszabb lesz és teljesen elmarad. Hát lassan nyolc hónapos, ez van.

Nagyon fintorog, ha nem tetszik az étel, eddig csak a sütőtök főzeléket hajlandó egymagában és kérlelés nélkül megenni, na jó a tejpép is finom azért. A joghurtot imádjuk, abból egy dobozzal, de másféllel is hajlandóak vagyunk megenni. Gyümölcsöket továbbra is szeretjük, de van mikor már az sem elég igazán. Kiflit már megkóstoltuk, husit is, májat most fogjuk hamarosan.

Készültek képek, itt a fogakat, mind a kettőt igyekeztünk lekapni. Itt lehet őket megnézni:

Hol is az a kis fog?

2009. november 12., csütörtök

Növünk, mint a huzat

Ma elmentünk Áronnal a védőnénihez, mert csúnya piros kiütés jelent meg fenekünkön. Azt mondta a védőnéni, hogy kenegessük Canestennel, elmúlik, a fogzás miatt van. No, de mellékesen meg is mérte Áront a védőnéni, és meglepetésemre a múlt heti 69,5 centiről 71 centire nőttünk. Igen, már ilyen nagyok vagyunk, bizony, bizony.

2009. november 11., szerda

Babaexpó

Szerveztek Budapesten a volt sportcsarnokban, jelenleg Papp László Sportarénában egy baba-mama kiállítást. Amire nagy szeretettel készülődtem, hogy akkor milyen sok szép dolgot látok én majd ott, és Áron és az apukája.
A bosszúság már ott kezdődött, hogy a pénztárnál nem voltak hajlandók elfogadni a sajtóigazolványt, így nekem is meg kellett venni a belépőt - ami fejenként 1600 forintba került. Nos, ezért a pénzért szerettem volna látni is valamit, de sajnos a magyar kiállítások színvonala itt is a béka segge alatt volt, szinte semmi érdemlegeset sem láttunk. Ott kezdődött az egész, hogy nem működtek a felvonók, így a lépcsőn kellett lecipelni a küzdőtérre a babakocsit. A szervezők mentségére legyen mondva, két fiatal ember csak azért álldogált ott, hogy segítsen a babakocsikat lecipelni - így is láttam anyukát, aki egyensúlyozott egymagában a babakocsival lefelé a lépcsőn.

A bejáratnál úgy kellett elkérjem a repi ajándékokat tartalmazó zacskót, mintha nem fizettem meg volna a belépőt - biztos kisugárzott rólam az újságíró aura. A repi ajándékok két papírzsepi csomagból, Knorr zacskós levesből, Nivea termékmintákból és egy apró, Áronnak nem adható ajándékból állt. Szóval elég drágán vásárolt termékminták voltak, hadd ne mondjam.

Az első pultnál biopamutból készült ruhákat lehetett látni. Itt még mindig fel voltam háborodva, és mikor megláttam, hogy biopamut - mellesleg méreg drága minden- nos akkor felháborodtam, és kissé indulatosan kérdeztem, hogy már a pamut sem bio???? Ezen tényleg kiakadtam. Azután egy jó dolog is történt, hiszen kiderült számomra, hogy van kis úszópelus, amit nem kell eldobni, hanem mosni lehet, szépen beszívja a kakit, ha az történne meg a vízben. Ezt vettem is egyet, szép mintásat, halacskákkal, 2700 forint volt, egy úszópelus csomag 2000 forint volt legutóbb, úgy hogy mindenképp megérte.

Továbbhaladtunk még egy jó dolog volt, Univer babaétkezőt állított fel, ami abból állt, hogy voltak asztalok meg székek, lehetett Univer babaételeket kérni étlapról, desszertet is, a hosztesszek megmelegítették, kaptunk ajándékba előkét meg kanálkát. Áronkának ízlett a kaja, majd ebből is fogok majd vásárolni, hiszen néha unhatja már a sok sütőtökfőzeléket és karfiolt. Ezután peluscserélő helyet kerestünk. Összesen kettő, azaz 2 volt felállítva, de arról is a Liberó gondoskodott. Szépen is volt sor előtte. Szerintem kicsit többet is lehetett volna.... no de ne legyenek elvárásaink.

Szórólapok tucatjait tettem be a zacsiba, ezeket itthon átnézegettem és ki is dobtam azóta. A legkitartóbb szórólap osztogatók valami bébiszitter tanfolyamot hirdettek meg, a leányzót már messziről megismertük, hangosan mondtuk, hogy köszönjük, de nem. Ha az összes felkínált szórólapot eltettük volna, akkor biztos vagy 15 lett volna belőle, így megúsztuk hárommal.

Kevés volt a jó ruha, kevés volt az újdonság, kevés volt az a stand, amire mondhattam volna, hogy na igen, ez érdekes, ez jó. Volt babaugráló - de az 50 ezer forintos kategóriájú, babakocsit is láttunk 495 ezer forintért. Ami jópofa volt az egy kis faautó, amit úgy lehet hajtani, hogy az ember - bocsánat a baba - a kormányt forgatja ide-oda. Ilyet szeretnénk venni majd Áronnak. Ja vásároltunk még egy játékot, egy villogó,éneklő, színes-szagos mobiltelefont, aminek az oldalát szépen puhára kipárnázták. Ezt szeretjük. No és kábé ennyi. Szerettem volna valami kis ruhácskát vásárolni, de ami kint volt vagy nem volt jó, vagy nem volt akkora méret, vagy méregdrága volt. Úgy hogy az elmaradt. Ahogy elmarad a jövő évi baba-mama látogatás is, hiába harangozták be már msot.

2009. november 5., csütörtök

Sok-sok alvás

Kicsi Áronka az utóbbi időben sokat alszik. Ami jó. Délután már nem akar aludni, délelőtt még alszik. Cserébe este korán lefekszik - ma hétkor volt ez a korai időpont. És hogy meddig fog aludni? Fogalmam sincs.

Tegnap délután ötkor aludt el, napközben keveset aludt. Este nyolckor nekem kellett őt ébreszteni, félig sikeres is volt. Valami kis ételt bele tudtam gyömöszölni, de már evés közben aludt el, csukta be a szamét. Pelust még sikerült cserélni rajta, vissza is tettem az ágyba. Este nyolctól reggel nyolcig aludt mint a bunda, meg se ébredt. Reggel volt nagy szopi, majd rá egy órára evett tejpépet is - amit most szigorúan tápszerrel készítek el. Szóval sokat aludt.

Voltunk védőnéninél. Ott kiderült, hogy 69,5 centi a kis béka, 8 kiló és miden rendben van vele.

A két kis foga elől már nagyon látszik, ki is nőtt egy milimétert talán. De jöhet az újabb fog, mert nagyon nyűgös az utóbbi időben, kicsit síros, olyan anyámasszony katonája lett. Mintha felismerte volna, hogy van mit veszítenie, és emiatt? Az biztos, hogy az idegenektől már fél, a változástól is, szereti az állandóságot, néha-néha a meglepetéseket, de csak csínjával-bínjával.

Mit is írjak még. Megyünk a hétvégén baba-mama exxpóra, kíváncsi vagyok, mit lehet ott látni. Jót tesz majd a kimozdulás is.

Vannak új úszás fotók, tessék megnézni őket. Van új kedvenc fotó is. Ezen Áron elaludt az autóban, miután mentünk hazafelé. Kezében van az a piskóta, amit még az ébrenlét alatt rágosgatott.



Úszás

2009. október 30., péntek

Üdv Káleb!

Áronka a mai nap egy újabb unokatestvérrel lett gazdagabb. Ákos mellett - aki már kilenc éves lassan és holnap meg is látogat minket - Káleb is a világra jött. Káleb vagyis inkább Kaleb Asher McMillon Amerikában, na jó Észak-Karolinában született, október 30-án helyi idő szerint 11,29 vagy 11,30-kor - a szülők ebben még nem egyeztek meg. Súlya 3030 gramm, 17,5 hüvely hosszó, ami 44,45 centimérenek felel meg, vagyis parányi falat baba. Anyuka, apuka jól van, babuci is úgy tűnik a képekről, hogy lassan megbékélt azzal, hogy a világra jött.

Joel - az apuka - a Facebook-ra tette ki folyamatosan rövid megjegyzésekbe, hogy épp mi történik. Ebből derült ki, hogy a kitolási szakasz 4-4,5 órát tartott, Izát - az anyuka, Áron édesapjának, Tibinek testvére - jól lefáraszthatta. A nagyszülőknek mi Skype-on keresztül tolmácsoltuk a történteket. Mivel a Facebook zárt, ezért az ott feltett fotókat lementettem, és a Picasa-ra mentettem fel újra. Ott nézhetitek meg.

És ez a két kép mutatja, hogy a két unokatestvér csak hasonlít valamennyire egymásra:






Káleb első órái


Welcome to the world Kaleb! Enjoy your life as much as you can!

Káleb első fotók

2009. október 24., szombat

Rugós babaugráló

Szóval mint előbb is említettem volt, úgy egy hete vásároltunk Áronnak egy rugós babaugrálót. Ebből a boltból rendeltük, miután az Ebayen nem nyertem meg a licitet a keveset használt babaugrálóért, amit külföldre is hajlandóak voltak postázni.

A babarugdalózót elvileg az ajtófélfára kell ráakasztani, ám a mi házunkba csak egy helyen, a spájz bejáratánál van olyan keskeny a fal, hogy oda felférjen. Ezért Tibi behozta a kinti acéllétrát és arra lógattuk fel.

A bugyiszerű izébe egyedül nem könnyű a babát behelyezni, kicsit kínlódás: a vállamra dobom, úgy hogy jól lóg le a feje, és a bugyit igyekszem felhúzni rá. Néha csak másodszori nekifutásra sikerül. Amikor apuci is itthon van, akkor egyszerűbb.

Áronka nagyon élvezi használni, hogy mennyire, itt két videó. Általában délelőtt és délután is ül benne egy-másfél órát.

Az első videón először van az ugrálóban, a másodikon már többedszerre.



Hét hónap

Úgy eltelt a hét hónapos szülinap, hogy észre sem vettük. Áronka fogaival voltunk elfoglalva, így elfelejtettem fotózni, majd ma bepótoljuk.
Áronka nagyon szereti a babaugrálót, amit vettünk neki. Ezt rugós hintának hívják, és nem írom le hogy néz ki, jön a kis videó.




Erről az oldalról vásároltuk, miután az Ebay-en elhappolták az orrunk elől azt a jó állapotban lévő, keveset használt hintát, amit külföldre is hajlandóak voltak kiszállítani. Minden forintját megéri, Áronka naponta két-három órát is eltölt benne.

De hadd írjam le, miket tud csinálni a mi hét hónapos babánk. Megtámasztva ül, hernyóként kúszik, ide-oda forgolódik, kezével minden tárgyat megfog, amit csak tud, illetve meg is rág. Az ugrálóban nagyon ügyesen forog oldalra, követ minket fejével. Ha nevén szólítjuk, akkor felfigyel rá. Néha el szokott merengeni, végtelenre állított szemlencsével ahogy egykori fizika tanárunk mondani szokta.

Nagyokat kakálgat :-D, a múltkor a kisszékében ült és nagyon elégedetlen volt. Mikor Tibi felemeltet onnan, hogy áttegye az ugrálóba, kiderült, hogy olyan szinten kakált be, hogy az kifolyt a pelusból, átáztatta a bodyt és a két rend rugdalózót, ami rajta volt. Tetőtől talpig átöltöztettük.

Szereti a karfiolt, a murkot, a krumplit, az őszibarackot imádja, a banános dolgokat is szereti, hacsak nem unta meg. Tejpépből a sűrűbbet szereti, néha a citromfüveset nem eszi meg. Szopizni egyszer, éjjel szopizik, az az ötödik - vagy első - napi étkezés.

Szereti a bujócskázós, kukucskás játékokat, ha mutogatunk neki, ha puszilgatjuk sokat-sokat, szeret a kenguruban utazni - bár apuci dereka egy óra cipelés után már elfárad, nem hiába, 7,70 kilós babáról beszélünk, pelussal, ruhával együtt már 8 kiló.

Imád emberek közelében lenni, nem szereti ha sokat egyedül hagyjuk, de azért magában is eljátszik, felfedezi a világot. Szóval egyre nagyobb fiú.

Jut eszembe, babakocsiban ülve szeret most már lenni, de van, hogy így is elnyomja az álom, ahogy azt a mellékelt fotó is mutatja. Ekkor leengedem a kocsit, hadd aludjon kényelmesebben, kinyúlva :-D.

2009. október 22., csütörtök

Áronkának jön a foga!!!!

Igen hölgyeim és uraim, Áronkának az alsó két foga már-már látszik, a baloldali jobban, a jobboldali kevésbé. A lényeg, hogy mindez komolyabb sírás, éjjel nem alvás, és láz nélkül történt.

Apucinak már mondtam pr napja, hogy a kis békának jön a foga, de ő nem látta, vagyis nem is láthatta, hiszen Áronka nem nagyon nyitotta ki a száját. Ma este viszont - miután kilenckor ébredt, hogy vacsorázzon - tisztán lehetett látni, hogy a kis fogacska ott bújik. És mellette jön a másik is. A fenti fogakat nem látom, velük nem tudom mi van, de nem csodálkoznék, ha azok is bújnának. Szóval megtört a jég, illetve megtört a fogíny, jönnek a fogak, így tehát jön a darabosabb étkezés, hamarosan a kilficsücsök, kenyérhéj és egyéb változatos finomságok. Hejehuja haj, ennek nagyon örvendünk!!!

2009. október 15., csütörtök

Új videók

Új videókat töltöttem fel a YouTube-ra. Nézzetek meg őket, szeressétek.
Például ezt:

2009. október 12., hétfő

Úszás és egyéb állatfajták

Hétfőnként úszni járunk. Inez, aki most már lassan kilenc hónapos és édesanyja, Kitty is elkísér bennünket, illetve van amikor mi kísérjük el őket, hiszen egyik héten a saját, másik héten pedig Kittyjék autójával megyünk. Szerintem ez így van rendjén. Ma Kitty keresztmamája is elkísért, megnézte, hogy fürdizünk, készített pár fotót a mobiltelefonnal, azokat fel is tettem a Picasa-ra, tessék megnézni.

Úszás


Áronka nő, növöget, 7,60 körül jár a súlya, hosszúságot nem mértünk. Érdekes s zokást vett fel, most mióta kúszni tudogat: a kiságyban addig-addig helyezkedik, míg a fejecskéje az ágy sarkához nem ér. Onnan is szeretné tovább tolni magát, de nem megy neki, ilyenkor viszont mérgesen elkezd sírni, nyöszörögni. Ki sem nyitja a szemét, ilyenkor én is csak fogom és lejjebb húzom, onnan meg tud kúszni még egy kicsit, és meg is nyugszik. Érdekes az biztos.

2009. október 5., hétfő

Kúszás

Rég nem írtam, bocsánat, de csak úgy peregnek a napok.

Áronka megtanult kúszni. Na jó, nem látványosan teszi ezt, hanem csak úgy pár centimétereket megy előre, ha a kiválaszott játék épp nincs keze ügyében. Mostanra már felismeri játékait, tudja értékelni, ha valami újat adok neki. Ma például a Johnsons baba popsikrém üres dobozát adtam neki, elrágosgatta szépen.

Ma este, na jó délután apuci a tasakba tette Áront és a kutyákkal és Gyuszival együtt elmentünk sétálni egyet az erdőbe. Már esteledett mire hazaértünk, de még belefért egy fürdi, evés és a kis béka negyed kilenckor már aludt is. Alaposan lefárasztottuk, az biztos. Ja hét kiló 52 volt az este. Ez tökéletes súly.

Reggel úszni voltunk. Még nem tudunk úszni, de szeretjük a sok-sok vizet, a szép színes labdákat. Ma kettőt-hármat rúgott Áronka a lábával a vízbe, pancsizott is egy keveset, vagyis napról-napra kezdi jobban szeretni.

Rossz szokást vett fel Áronka: brümmög, brummog, mikor nem tetszik neki valami, mikor már megunta a sok evést, és mikor csak úgy eszébe jut. Egyre többet hangoskodik, ilyenkor tudom, hogy kell neki vizet adni, mert kiszárad a torka :-D. Ügyesen használja az Avent varázspoharát, lassan egyedül fogja a kezébe és maga issza a vizet.

Készültek hat hónapos fotók és videók, felteszem azokat is hamarosan, ígérem.

2009. szeptember 26., szombat

Galyatető

Múlt héten szombaton Galyatetőre kirándultunk Áronkával. Van ott egy kilátó, szépen fel is másztunk oda, és ha már ott fent voltunk, akkor mobiltelefonnal próbáltunk fotókat készíteni. Látván, hogy szerencsétlenkedünk az a bácsi, aki oda felmászott egyedül felajánlotta, hogy készít rólunk pár fotót - meg is tette. Megadtuk neki e-mail címünket, és a héten elküldte a két fotót. Szép kis családi fotó kerekedett belőle. Köszönjük, köszönjük!!!


2009. szeptember 21., hétfő

Kis nátha fogzással keverve

Múlt héten szerdán elmaradt a babatalálkozó, mert Inez is és Emese is beteget jelentettek. Reméltem Áronka lesz a kivétel, de nem, szerda délelőttre ő is benáthásodott. Aznap elszaladtam a gyógyszertárba és fiziológiás oldatot vettem, hogy tisztítsuk orrát vele. Ám éjjel Áron nagyon rosszul aludt - rosszul vette a levegőt vagy fájhatott nagyon a fogínye. Majdnem kétóránként megébredt és iszonyú keservesen sírt. Ekkor a szopi vigasztalás segített, kenegettük illatos, eukaliptusz kivonatú kenőccsel az orra alatt, meg a hasát-hátát, csepegtettük a sós oldatot, korábban adtam Nurofent neki - hajnalban elaludt végre hosszasabban. Éjjel többször is szopizott, legalább ennyi haszna volt.

Csütörtökön látta őt a háziorvos, de nem adott semmi gyógyszert, mondta, hogy ez magától elmúlik, nem piros a torok, köhögni csak enyhén köhög, tüdő tiszta, sok folyadékkal és szopizással elmúlik.

és úgy is van, a nátha múlik el, a fogzás okozta bántalmak is alábbhagytak, noha ma éjjel is megébredt fél kettő körül, hogy valami nincs rendben, de a szopizás elaltatta.

Tegnap este próbáltunk tápszert adni Áronnak, de a cumit nem szerette, az ivópoharat kiköpte - pedig onnan vizet hajlandó inni - kanalazva meg nem az igazi volt. Így visszatértünk a tejpépre, amit azért lehet kanalazni.

Ma újdonság volt étkezés terén, főzeléket is evett a kis béka: sütőtök krumplival volt a menü. Szerette, úgy látszott, sokat nem evett, de épp eleget. Vagyis újabb ízzel gazdagodott.

A védőnéni tanácsára megpucolt Tibi egy kis murkot és azt adta Áronnak, hogy rágosgassa és fogzási bajait enyhítse. Szerintem ez szuper ötlet, mindeninek nagyon tetszik.

2009. szeptember 14., hétfő

Hét kiló!!!

Vagyis annál már több... Utolsó méréskor - szombaton, 12-én volt az - Áronka 7,13 volt. Nem volt egyszerű a hat kilótól a hétig jutni, el kellett tellnie egy kis időnek ehhez. Időközben megszerettük a tejpépet, az őszibarackot, az almát - szigorúan banánnal keverve, mert úgy a legfinomabb -, és most kipróbáltuk a gabonás tejpépet is. Ezt annyira nem szerette Áronka, de ezt is ennie kell, este ezt kapja, ez kicsit könnyebb étel. Az biztos, hogy a meleg ételeket szereti, az almát is meg kell kicsit melegíteni. Szereti, ha folyékonyak. Ebből az ételből 230 grammot is képes megenni a kis béka ha nagyon éhes, de a 210-200 az általános.

És menetrendünk is van már: éjjel - ha megébred - akkor szopi - bár ezt nem nagyon szereti már Áron, inkább aludni akar ilyenkor, ha megébred, akko az azért van, mert amerre ő fordulni szeretne véget ért aaz ágy. Ha úszni megyünk, akkor 7-fél 8-kor ébred Áron, akkor szopi, ami az utóbbi időben 70-90 gramm szokott lenni. Azután tejpép következik, abből még be tud dobni vagy 110 grammot. Amiután hazaérünk az úszásból 11-kor szopi, majd almás vagy más gyümölcsös tejpép, ma ebből 170 grammot evett meg. Ezután szopi szünet, tejpép van ebédre, 200-230 grammot megeszik. Ez 15 óra körül szokott lenni, hacsak nem túl fáradt és nem alszik kicsit többet. Majd este 19-20 óra körül újból szopi, majd attól függően, mennyit szopiztunk vagy rögtön jön még tejpép vagy csak fürdés után. Általában - ha az idő is velünk van - akkor a három óras evés után megyünk sétálni, ez olyan öt-fél hat körül. De néha ekkor megyünk vásárolni, akkor nézelődés van az üzletben. Szóval most már eléggé kialakult a programunk.

Néha van, hogy Áronka megébred hatkor, szopi, utánna még alvás és akkor 8-9-kor van a szopi és a tejpép. Rugalmasak vagyunk az biztos.

Amiután betöltötte a hatodik hónapot, a krumplis főzelékeket szeretném vele megkóstoltatni és azt adni a délután három órás tejpép helyett. Tejpépből egyébként a Milupa HA hypoallergén vanilíásat esszük, este pedig ugyancsak a Milupa Jóéjszakát vagy mi a neve gabonás tejpépet. Ez kicsit sűrűbb lesz, ha betartom az adagolási utasításokat, de mindig több vizet teszek, mert a híg tejpépet szereti Áronka.

Fogunk még nem jön, pedig már nagyon régóta nyáladzunk és rágjuk a kezünket. Ma volt egy ksi hasmenéses kaki, ez lehet attól is, hogy a medencéből loptuk a vizet, ahogy azt az oktató néni Adrienn mondja. De lehet attól is, hogy ez az előtünete aa fog kibújásának. Láz nem volt, úgy hogy nem tudom mi lesz.

Ja az utóbbi időben evés után Áronkára rájön a csuklás. Ekkor vizet iszik és az elmulasztja a csuklást. Vagy nem. :-D.

2009. szeptember 9., szerda

Zene x2

Már korábban is írtam zenéről, de most is kell, mert hhogy az utóbbi időben Áronka azt a szokást vette fel, hogy este nyugis zenére alszik el. Ilyenkor nincs magyarázás, nincs sirdogálás, hanem a zenébe kapaszkodva nyugszik meg és ringatja el magát az esti álomba. Ma nem is babazene ment, hanem a Jazzamor egyik albuma - igaz, ezt is sokat hallgattuk, amíg a pocak védelmét élveztük. Szóval a zenét csak ajánlani tudom mindenkinek, hallgassatok és hallgattassatok babátokkal minél többet belőle.

2009. szeptember 4., péntek

Képek

Majd elfelejtettem, tettem fel képeket a Picasa-ra, tessék megnézni. Nekem ez a kedvencem:

Babaúszás

Szóval ígértem kis videót az úszásról, íme itt is lesz. Amíg még töltődik, leírnám, hogy Gyöngyösön milyen követelményeknek illik megfelelniük azoknak a babáknak, akik úszni akarnak menni. Először is kérnek egy papírt, hogy mehetnek közösségbe, egészségesek, ami szerintem tök jó. Kell úszópelenka, ezt lehet venni a DM-ben, 1100 forint egy tíz darabos csomag. A babát a hideg vízhez kell szoktatni: télen fél fokokkal, nyárom melegben egy fokkal fokozatosan kell levinni a víz hőmérsékletét, amíg 32-30 fokos nem lesz. Az uszodában olyan 28 fok körüli a víz hőmérséklete.

Hát ezek vannak, Holnap is megyünk, de csak mi ketten, apuci itthon marad, ő a múltkor is a kis medence széléről nézte végig az egész lubickolást.

2009. szeptember 2., szerda

Súly és úszás

Rég nem írtam róla. Mert a baba szépen gyarapszik. Öt hónaposan 6,69-ek voltunk - remélem jól emlékszem -, ami fél kiló plusz az egy hónappal ezelőttihez képest. Őszibarack pép még mindig a kedvenc, tejpépet, a vanilíásat imádja, ettünk már édes nyári almát is - ezen a héten ez van soron -, és kóstoltunk kis murkot is pépesítve, de az még picit darabos ízlésünknek, így í maradék lefagyasztva várja, hogy nőjünk. A héten banán következik még, almával keverve majd. Azután a krumplit vagy sütőtököt tervezem megkóstoltatni, ebből krumpli lesz nagy valószínűséggel. Ha az étel kicsit hidegebb, nem szeretjük annyira. Barackot tejpépet a nagyobbik kanállal, almát a kisebbikkel esszük. Már annyira nem pecsételünk, megtanultuk, hogy kézzel nem hadonászunk, ha eszünk.

Közben voltunk babaúszáson, kétszer. Az úszások Gyöngyösön vannak, apa visz autóval. Miután átöltözünk, Áronra pedig feladjuk a zöld vízipelust, a kis, alagsori medence partján várakozunk, jön az oktatónéni és a többi anyuka és baba. Öt perc torna után a mamák a vízbe másznak, az oktatónéni egy csúszdán lecsúsztatja a babákat - Áron a csúszdát nem szereti - majd a vízben hason, háton úsztatják a mamák a babákat. Mélyvízbe még nem voltunk, kicsi vizet azért nyeltünk. A medence első alkalommal nagyon tele volt vízzel, anyuci lába alig ért le az aljára, így apuci segítségére volt szükség. Második alkalommal már sikerült ketten úszogatni. A vízben színes labdák, játékok vannak, ezt nézegetik a babák miközben ide-oda tologatjuk őket a medencében. Szerintem nagyon jó kikapcsolódás.

Áronka első alkalommal úgy fél óráig bírta a hidegebb vizet, azután már kékülő ajkakkal kiszálltunk. Másodszorra úgy 40 percet voltunk vízbe, akkor is a meleg tusoló vize alá menekültünk. Ez után mindig szopi következik, majd a kislegény elalszik.

Készült videó is a babaúszásról, hamarosan fel is teszem.

Ja az este nagyon fáradt volt a babánk: hét órakor séta közben elaludt, úgy nyolc köörül három percre megábredt, de mire hazaértünk nagyon elaludt. Tízkor betettük kiságyába, fél tizenkettőkor kicsit mocorogva megébredt, gyorsan cicire tettem, cseréltünk pelust, majd vissza az ágyba. Reggel fél négykor újabb szopi, majd hétkor újabb. Most itt elégedetlenkedik mögöttem a napsütötte munkaszobában. Úgy látom, azért még álmos.

2009. augusztus 28., péntek

Fürdi a fa alatt

Ma meleg volt. Ezért a kis kék műanyag lavórt kiürítettem, tettem bele félig vizet, kivittem a diófa alá, és beletettem Áronkát. A siker óriási volt. A baba még akkor is a vízben ült, amikor kéken kezdett remegni az alsó ajka, de nem sírt, nem reklamált, hogy szeretne kiszállni. Na persze anyuci nem hagyta ott, hanem kivette és gyorsan megdörzsizte a törölközővel. Majd ott léteztünk pucéran, mindaddig amíg el nem eresztettünk egy jókora adag pisit. Azután felkerült Áronra a pelus, majd néztük együtt a kutyákat, majd forgolódtunk előre és hátra, majd nem aludtunk, csak az esti sétánál. Négy és fél órát volt ébren, ami azt hiszem eddig rekord.

2009. augusztus 21., péntek

Kacagás minden mennyiségben

Áron újdonsága, hogy hangosan kacag. Egyszer már csinált ilyet, de az naagyon rövid volt. Most három nap leforgása alatt kétszer is haangosan kacagott: egyszer nagymama próbálta lekötni a baba figyelmét azzal, hogy mondogat neki miközben anyuci vágta a körmöcskéket. Hangos kacaagás lett a pik-pakból.

Második alkalommal kint voltunk aa diófa alatt, aaz árnyékban. Flopy és Pixel kutyáink is körülöttünk sertepertéltek, Áronka figyelte őket szépen. Flopy prüszkölt hirtelen egyet, és erre kis Áronka haangosan kaacagott. Apuci is elkezdett errefel püszkölni jó sokat, így aa kis babának volt min kacagnia sokáig.

Szerencsére kéznél volt a mobiltelefon és videó is született mindkét eseményről:



2009. augusztus 18., kedd

Események, események

Bocsánat a hosszú szünetért, fáradt anyuka vagyok.

Tegnap leesett Áron az ágyról. A nappaliban volt az ágyon. Láttam, hogy aamint fordul, le is fog maajd esni. Szinte röptében kaptam fel, de már késő volt, a kis fejét jobboldalt beverte. Volt nagy-nagy sírás úgy fél percig, majd megvigasztalódott a kis béka. Felhívtam a mentőket, ők azt javasolták vigyem be egy ügyeletre. Végül is nem volt semmi tünet, hogy gond lenne. Ezt az ügyeletes orvos néni is megerősítette.

Ma anyuci levágta Áronka haját. Ez volt az első hajvágás. Apuci haragudott, hogy nem vártuk meg, de muszáj volt. Így olyan helyes gyermek képe lett a kis békának, olyan óvonéni kedvence frizura - levágtam a kitüremkedő göndörségeket.

Ma Áronka imádta a fürdit. Nézte, amint a kezére esik az eső, na jó a víz, aabból aa kis szűrőből, amit apuci tartott feléje.

A kis békánk már nagyon ügyes, jól tud forgolódni - ezért is forgolódta le magát az ágyról. Sokat van fenn, 4-5 órát is kibírja néha, de aztán ilyenkor már olyan álmos, hogy nagyon. Szereti, bocsánat, imádja az őszibarackot, amiből anyuci és apuci lefagyasztott egy jókora adagot a hűtőszekrényben. A körtét annyira nem szeretjük. Az almát jól-jól pépesítve és őszibarackkal keverve. Szőlőt még nem próbáltuk, de hamarosan következik.

Súlyunk - a tejpépnek és a gyümölcsöknek köszönhetően - elérte a 6,5 kilót, ma este egy óriási adag tejpép bezabálása után 6,59-ek voltunk.

A rizses tejpép kissé fogja a hasat, ezért őszibarackkal keverve adtuk, de nem nagyon segített. Ma kamilla teás vízzel készítettük el a tejpépet, remélem ez semlegesíti a hasfogó hatást.

Babafesztivál van minden héten - ahogy Inez apukája mondaná. A babafesztivál azt takarja, hogy Inez, Emese és Áron anyukája összejárnak és cseverésznek, próbálnak kissé lazítani a gyermeknevelésben. Sorra vesszük egymás lakását minden egyes héten, leülünk, traccsolunk, iszunk valami izét, nézzük, hogy játszanak egymással a babák, szóval jól érezzük magunkat. Ma nálunk volt a babafesztivál, jövő héten kedden Emese aanyukájánál lesz. Hogy miért mi hárman járunk egymáshoz, nem tudom. De szeretem.

Friss képek vannak a picasaweb.google.com/tbenko oldalon, tessék nézni. Videókat még mindig NEM töltöttem fel, ma pótolom.

2009. augusztus 9., vasárnap

Tejpép

A tejpép is egy újabb étel, amit szeret Áron és szívesen eszi. A Milupa HA nevű, allergiára hajlamos babáknak szánt pépjét vettük és adtuk neki. Vanilíás ízű, megkóstoltam, de maximum ha az éhhalál fenyegetne ennék ilyet még egyszer.

Tegnap Áron 6,39 volt, tehát egy kicsit feljebb tornásztuk a súlyát. Újdonság az is, hogy most, hogy többféle ételt kap sokkal többet alszik éjjel. Tegnap este fél tízkor aludt el, reggel hatkor megébredt és a gyors szopi után újból elaludt - kilenckor a mi sürgés-forgásunkra ébredt meg.

Ma nagyon édes volt Áronka: mellette feküdtem és vigyáztam az álmát. Kiesett a cumi a szájából hirtelen, én meg készen álltam, hogy sírás esetén visszategyem, de nem kellett. Áronka hangosan felkacagott álmában. Bearanyozta egész napomat :-D.

Szerdán Inezt és Kittyt látogatjuk meg, és jövő héten akkor újból rajtunk a sor babákat fogadni. Kezdem nagyon szeretni ezeket az összejöveteleket. Tudom, videókkal még mindig adós vagyok, de majd hamarosan pótolom.

2009. augusztus 1., szombat

Kevés

Kevésnek ítélte még a védőnéni is, hogy Áronka nagyon, de nagyon keveset gyarapodott, az ő mérései szerint még fogyott is. Ezért is, no meg hogy azért ne fogyjon el a baba, a szopizott tej mellé kanállal őszibarack pépet adogatunk már két napja neki. Az eredmény már elég látványos: ma este (vagyis pénteken) 6,27 volt a kis békánk, miután szerda este csak 6,15 volt. Azt is eldöntöttem, hogy holnap minél gyakrabban teszem Áronkát mellre, ha lehet kétóránként, hadd termelje ki magának azt a tejcsit, amire szüksége van.

Ma egyébként babazsúrt tartottunk. Püspöki összes Áron korabeli kislánya - szám szerint kettő, Emese és Inez - meglátogatta őt. Emese két hónapos, Inez már hat. A kis békák jól elvoltak egymagukban a pokrócon, a játszószőnyegen, ki hol tudott lenni. Elfelejtettem fotókat készíteni, ahogy elfelejtettük kitenni a szemeteskukát is :-D. Felejtős napunk volt. A zsúr jól sikerült, meg is fogjuk ismételni jövő héten Emesénél. Inezt egyébként megfogtam az ölemben, ő már nyolc kilós, jó súlyos Áronhoz képest. Érdekes volt ilyen nagy babát tartani a kezemben.

Ennyi. Majd még írok, hogy alakul az őszibarack evés. Gondolkodtunk azon is, hogy adjunk neki még tejpépet, ezt holnap veszünk is.

Áronka újbol kakimentes napokat tart kedden volt utolsó alkalommal pelenka produkció, bár most az őszibarack megmozgatta a beleke, jó büdös purcikat éreztem a pelusban.

Megvolt csütörtökön az oltás - miután a doktor néni egy-másfél órát várattatott magára, nem volt nővérkéje... Szegény Áron lila fejjel, ordítva sírt, mert a szuri mellett éhes volt, álmos volt és a védő néni szerint a fogzás nagyon-nagyon beindult és nagyon nagyon zavarja a babát. Kicsit el voltam szontyolodva aznap, de hát ez van.

Adós vagyok sok-sok Áronka videóval, ahogy időm engedi, teszek azt is fel hamarosan. ígérem.

2009. július 27., hétfő

Nyűgösen

Tegnap igazi nyűgös, sírós baba volt Áron. Hivatalosak voltunk a szomszédba egy kis bográcsgulyás partira, de nem igazán tudtunk ott ülni, Áronka sirogatott. Lehet azért, mert nem öltöztettem fel eléggé? Nem tudom... Délutánra két óránkénti szopizás következett, aztán meg alvás - éjjel fél négykor ébredt meg, majd reggel 8-kor - anyuci jóóóóóól tudott aludni. Ma reggel is elaludt Áronka, pótolja a tegnapi nem alvást. Reggelre kakit is produkált a kis béka, jó nagyot, óriásit. Ezelőtt csütörtökön volt kaki, tehát négy nap telt el, ilyen hosszú ideig gyűjtögette.

Még mit is írjak? Áronka most már másképp sír, olyan felnőttesebben. Értelmesebb is talán. Van egy könyvünk, címe Anya taníts engem, ajándékba kaptuk Hildától, most azt forgatjuk nagy-nagy szeretettel. Ha Áronka pihent belőle lehet játszani és tanulgatni, én nagyon szeretem. Edittől kaptam egy másik könyvet, mondókákat és énekeket tartalmaz, azt is nagyon szeretem.

Ma kitoltam Áronkát a teraszra, a jó levegőre, és hát csodák csodája nem nyűglődött nem sirogatott mint ahogy szokott elalvás előtt, hanem fogta magát és amiután kicsodálkozta magát elaludt jó babához illően. Hiába na a jó levegő, a friss levegő csodákra képes. Sajnos a héten ez a leghűvősebb nap, ezen túl mind csak melegebbek lesznek... A 33 fok az mégsem 36 fok, ezért lehet délután csak kitolom Áronkát a teraszra, hadd aludjék.

Anyuci elkezdte nézegetni a Vészhelyzet 13. évadját - megvan még a 14. és 15., előtte pedig talán a 7-ig bezárólag eredeti szép színes szagos dobozzal. Szeretem ezt a sorozatot, ez van. Na pont most van a sorozatban babája Abby Lockhardtnak és Kovac doktornak, de ott nagyon hamar nő, a mama már a második részben munkába állt :-D. No de érdekes lesz, az biztos.

2009. július 23., csütörtök

Negyedik hónap

Négy hónapos a mi kis fiúnk. Hat kiló és 15, vagyis 70 grammal több mint egy hónapja. Nem túl sok, de ez van.

A mai nap reggel nyűgösen telt, mert reszelt almát kapott reggeli szopizás után kis Áronka. Kora délután sokat is sírt emiatt, nem lehetett őt megvigasztalni, majd amiután a teljes almamennyiség a pelusban visszaköszönt pépes és büdös kaka formájában, megnyugodott. Így most már tudjuk, hogy Áron működik, tud kakilni, csak valószínű az anyatejet mind felszívja magába, semmit sem dob ki azon a lyukon, ami a feneke végén van. Mert hogy a keresztelő alatt 5, azaz öt teljes napot töltött kaki nélkül ő, aki minden nap legalább kétszer kakilt. Ez van. Megnyugodtunk. Többet nem háborgatjuk hőmérőzéssel és almával. Majd kakil ő ha kell.

Tibi aggódik, ezért visszavezetjük egy ideig a szopizás előtti/utáni mérlegelést. Ma este elalvás előtt 60 grammot evett, ami kevéske, de figyelembe véve, hogy kevesebb mint két órával előtte evett - igaz akkor is keveset - épp elegendő.

Jövő héten csütörtökön oltás, a befejező rész. Egyelőre ennyi.

2009. július 21., kedd

Keresztelő

Megkereszteltük Áronkát. Kolozsváron történt mindez, így oda el is kellett utazni. Az autózás éjjel történt, induláskor éjjel fél kettőkor szopizott Áronka, majd bezsuppoltuk az autóba. A Királyhágón már megébredt, hogy éhes, ezért szopi, majd megérkezés Kolozsvárra, ahol aludtunk még egyet, mielőtt igazán találkoztunk volna keresztmamival, nagyiékkal, a sok rokonnal.

Pénteken érkeztünk oda, a keresztelő hétfőn volt. Addig ott is kialakítottunk egy saját rutint, este volt séta fagyizással - meg is látszik a súlyomon. Séta közben egyik este találkoztunk Veress Marci osztálytársammal, feleségével és három hetes ikreivel - nagyon aranyos babák voltak.

Keresztelőre a szűk család gyűlt össze, a templom a Dónát negyedi volt, a keresztelő pap pedig Gábor, aki esketett is minket. Az embernek kell legyen egy jó papja - megvan, ügyvédje és könyvelője - ezeket is kipipálhatjuk - és akkor minden rendben.

A keresztelőn Áronka végig nyugodt volt, nézte is Gábort, miközben prédikált, nyalta a kezét, cuppogott, csak úgy visszhangzott a templom. Egy kis nyöszörgés volt, mikor a víz alá tartotta Editke, de nem a víz miatt, hanem azért, mert a hátára kellett fordítani. A vizet Gábor egy 450 éves arany kehelyből öntötte a kis fejére, meg is csodáltuk azután.

Volt még egy kis ünnepi ebéd, ahol mindenki jól érezte magát, majd éjjel indultunk haza - Áron rögtön el is aludt az autó ringatásra. Göyngyös után fél háromkor ébredt meg, és akkor Tibi 45-tel haladva az úton, lassan ment, Áronka pedig szopizott. Mire megérkeztünk haza ő már jóllakottan aludt a mellemen, majd gyorsan betettük a kiságyába, aztán mi is aludtunk reggel hétig. Nagyon jól esett.

Fotók a keresztelőről fent vannak itt, tessék nézni, a kedvenc fotót azért ide is felteszem.

2009. július 15., szerda

Sok a mozgás

Csak röviden, mert álmos vagyok, csípnek a szúnyogok és egyébként is 36 fok volt ma: Áronkának van egy kis széke, melyben szépen hátra dőlve tud nézelődni. Otthagytam ma a szobában, két perc múlva megyek vissza: Áron nincs a székben, hanem becsúszott az ágy alát, ott cumizott szépen és nézett ide-oda. Este megismételte a manővert, de akkor én is láttam, és csak ámultam, milyen szépen mozog lefelé.

Ma volt az első alkalom, hogy Áron oldalra fordulva aludt egy keveset. Érdekes pozíció: kitekeri a nyakát hátra, miközben oldalra dobja magát. Érdekes.

Ma egyébként más is történt: ez volt a 3. nap kaki nélkül, így este kamillás teát kapott a baba - szívta is rendesen az üveget. Purcikat hallottunk rendesen, kakit még nem láttunk. Holnap is megismételjük a teát, aztán ha ez sem segít, jön a hőmérő. Vagy a baracklével kellene még próbálkozni azért....

Na ennyi. Megyek aludni.

2009. július 13., hétfő

Álom

Megy a mosógép a konyhában. Anyuci lábáról egy zúgó géppel tépi ki a feleslegesen odanőtt szőrt, mindezt úgy, hogy a kisbabával szemben ül. Áronka kis székében üldögél. Majd egyszer csak oldalra dől a feje, kiköpi szájából a cumit és lehunyja a szemét. Elaludt. Csak úgy. A nagy zajban. Anyuci megfogja a széket, beviszi a szobába és leteszi az ágyra. Kisbaba picit megébred, mosolyog egyet, majd folytatja tovább az alvást. Ilyen nagy zajban elnyomta a buzgóság - talán a meleg teszi?

Korábban altatni kellett, énekelni a Nyuszi ül a fűben ama variációját, ahol a nyuszi alszik. De így is nyűglődve aludt el. Áron ilyenkor hangosan méltatlankodik, fejét ide-oda dobálja, a cumi sem nyugtatja igazán meg, de ragaszkodik hozzá, mert az garantálja az alvást. Minden nap mosni kell majd a biztos elalváshoz? Akkor mosodát kell nyitnunk...

2009. július 12., vasárnap

Nagyujj szopása

A mai napi újdonság, hogy Áronka megtanulta használni a nagyujját és a száját közösen egyszerre. Vagyis magyarul és érthetően, ma volt először, hogy szopta a nagyujját és nem az egész öklét. Egészen ügyesen csinálta.

Egyébként Áron a fogzás miatt nagyons sokat nyalogatja, rágógatja a kezeit. Amit észrevettem, hogy szopizás befejeztével szereti, ha beteszem szájacskájába az ujjamat és azt is csócsálja egy kicsit, majd felváltja vagy a mellbimbóval vagy pedig a saját kezével.

Áronka a cumit is szereti. Igen, fogai rosszul nőnek majd meg stb., de szerintem még mindig millió cumit adnak el évente a világon, mert van olyan baba, akit megnyugtat. És van, akit nem. Áronka folyamatosan azzal a szájában alszik el, azzal is játszadozik néha, mikor már nagyon unja magát a székében. Szerintem jó dolog, hasznos. Kell is néha, vigyázni kell csupán, hogy ne vigye túlzásba az ember. Reggel például mikor látom, hogy még nagyon álmos, két órája evett és csak a nappali fény zavarja, akkor a cumi segítségével alszik el újra a baba - és pihen még egy órácskát anyuci örömére.

2009. július 11., szombat

Keresztelő

Jövő héten utazunk Kolozsvárra, lesz Áronka keresztelője hétfőn. Az út hat és fél órát tart, tehát kétszeri-egyszeri szopizás elképzelhető az úton. Remélem nem lesz túl meleg, mert akkor a tejcsi is kevesebb lesz, a baba is nyűgősebb - bár mozgó autóban mindig alvó üzemmódba teszi magát a baba. Van légkondi az autóban, amit annyira nem szeretünk, meleg esetén azonban használni kell.

Áronnak az útlevelét a héten vettem ki, nagyon aranyos a fotón, majd ha lesz idő beszkennelem. A pakolászást már most elkezdtem gondolatban, mert rengeteg mindent kell vigyünk még - mózeskosár, babakocsi, játszószőnyeg. Na jó azért régen ezen kellékek nélkül is elvoltak a babák, de hát csak kell valami szórakozást kitalálni a kis pucásnak. Most is épp itt unatkozik a hátam mögött a játszószőnyegén, a sok vendégsereg, no meg mi is - elkényeztettük, úgy hogy most lesz mit leszoktatni :-D

Szopizás rendeződni látszik, de az is segít, hogy most nincs olyan nagy kánikula. Bár csütörtökre 36 fokot igér az előrejelzés - remélem tévednek, nagyon remélem. Ilyen körülmények között nem lesz kellemes a haza utazás.

Mit írjak még? Áronka ma éjjel háromkor ébredt meg hogy éhes, azután reggel negyed hétkor a pociját fájlalta, de sikerült hamar kimasszírozni a buborékot a hasából és hét óráig aludt még. Kellemes volt. Ja este nyolc órakor feküdt le, így jó sokat pihent a kis békuci.

A védőnéni szerint 64 centiméter hosszú a baba, így a 68 centi hosszú keresztelő ruhába - amit még ki kell mosnom - épp belefér. Hát ennyi. Várom nagyon a keresztelőt, érdekes lesz.

2009. július 7., kedd

Fogzás

Megkezdődött.
Tegnap ennek hatására 8 - azaz nyolc - órán keresztül nem evett a kis béka, azután meg úgy pakolt a hasába, mintha egész életében nem evett volna. Ma is megismétlődni látszik. Majd még írok. Egyelőre próbálom kipihenni a tegnapot.

2009. július 3., péntek

Videók

Anyuci sok-sok lemaradását behozva videókat töltött fel Áronról a netre. Itt következnek sorrendben:











2009. június 30., kedd

Érdekes nap

Érdekes nap volt a mai. Két nappal ezelőtt még az eső miatt panaszkodtam, ma annak hiánya volt gond. Illetve a túlzott meleg és párás levegő.

Áronka ma elég rosszul aludt. De azért sikerült délelőtt kétszer visszaaltatni, miután az éjjeli fél kettes ébredés és evés után reggel fél hétkor (!!!) ébresztett csak. A déli szoptatás után szaladtunk Pásztóra, ahol csípő ultrahangra voltunk előjegyeztetve. Semmi gond nincs a csípővel, de az orvos szerint azért még figyelni kell, tornáztatni - minden pelusozáskor - és lehetőség szerint egy hónap múlva megismételni az ultrahangot.

Miután hazaértünk Áron a kis úlésbe teljesen beleizzadt, kis folt volt a huzaton. Tibi a kiságyába tette, de sehogy sem akarodzott neki aludni. Megfürdettük, hogy kicsit a nagy meleg A negy meleg miatt két óra és valamikor volt szopi, utánna meg kétóránként egyészen fél hétig.

Mivel Tibi kinn a kertben nyírta a füvet, nekem jutott az esti fürdetés, egyedül. De nagyon nem szerette, nyűgös volt és sírt is, így hamar kivettem a vízből, megtörölgettem - remélem mindenhol, popsikrém, öltöztetés - amit újra utál. Majd azután kimentünk egy kicsit a teraszra még hűsülni, majd gyors elalvás következett. Teljesel leizzadtam mire vége volt mindennek.

Este 6 kiló 16-ot mértem, ami 50 grammal több mint egy nappal előtte - a gyakori szopizás megtette a hatását ezek szerint.

Mit is írjak még? Ja július 20-án lesz a keresztelője Áronnak, Kolozsváron, a Dónát úton a református templomban, déli 12 órától. Aki meg akar minket nézni, szeretettel várjuk. Addig is továbbra is blogizálok, ahogy azt találóan mondta kedves Editkém ma este.

2009. június 28., vasárnap

Esős idők

Esik az eső. Szinte folyamatosan. Na jó, reggel esik, majd kisüt a nap, majd újból esik, majd újból kisüt. Most pont a napsütéses időszaknál tartunk.

Áronkának az elmúlt három napban adtunk egy kis reszelt almát. Én meg tovább nyűglődöm a szopizással, de ez van. És úgy tűnik, megvan a keresztelő dátuma, július 20. lenne, hétfő, már ha ez a papnak, a keresztapucinak és a nagyszülőknek is megfelel. Mert hogy csak mi, a szűk család leszünk ott jelen.

Áron kezdi a saját rekordjait megdönteni, ami az ébrenlétet illeti, két és fél órát is volt már ébren. Ez nem semmi....

Kedden lesz csípő ultrahang - ezt már említettem régebb - izgulok, és remélem nem lesz semmi gond.

Videók készültek, hamarosan töltöm fel őket. Képek is vannak újak a szokásos címen, tessék nézni: picasaweb.google.com/tbenko

2009. június 23., kedd

Boldog szülinapot!!!!

Ma három hónapos Áronka. Őszintén, nem hittem volna, hogy ilyen hamar eljön ez az idő. Szülinapunk tiszteletére Áronka ma egy kis dinnyelevet kapott apucitól. Illetve nagyon sokat kakilt a kis betyár, minden pelusában vagy purci vagy teljesen szép nagy kakacsomag volt.

Éjjel többször is megébredtünk, este fél egy vagy 12 után valamikor kettő és három között, és olyan éhes volt a kis baba, hogy nem lehetett visszaaltatni. Majd reggel négykor talán, illetve hétkor is. Mikor reggel hétkor Áronka nem akart már enni, apuci jött és azt javasolta, aludjunk inkább. Nagyon jó ötlet volt, mert én fáradt voltam az éjjeli műszak után. Így nyolc-negyed kilencig aludtam, miközben Áronka csendben nézelődött és játszadozott mellettem. Apuci ugyanis ment dolgozni és a helyére hozta Áron játszószőnyegét, ami altató helynek is kiválóan működik.

Ma esett az eső, a délutánt kivéve, amikor gyorsan kocsiba tettem Áront és sétáltunk egyet a katonaságig. Erről egy kis videó is készült, máris ide belinkelem:



Az úton visszafelé volt egy kis sírás, talán azért mert dörgött a távolban, talán a dinnye levétől - nos nem tudom, de hamar megvigasztalódott. Majd itthon este szopizás, mérlegelés, torna erről is készült mozgó film, majd fürdés (fürdésről is van videó).






A mérleg 6,08-at mutatott, ezt az jelenti, hogy három hónap alatt 2,31-et gyarapodott a kis béka - szép teljesítmény. Most Áronka alszik, anyuci pedig szeretne vacsorázni egy finom szendvicset. De előbb feltöltöm a videókat, hogy Áronka rajongók legyen mit nézzenek és min csodálkozzanak.

2009. június 21., vasárnap

A haj és annak hullása

Nem szégyen, de nem is dicsőség: a terhesség után két és fél hónappal elkezdett hullani a hajam. Nem halok bele, mert sok van belőle, de ez azért már túlzás, mindenhol hajszálakat találni. Még Áronka pelusában is.

Jövő hétre van időpont a fodrászhoz, de nem tudom, hogy sikerül-e egyáltalán elmenni, mert akkor viszem Áron oltásra. De Tibi ma azt javasolta, hogy hát ne is siessek, mert ha várok még egy kicsit, akkor meg is lehet spórolni a fodrász árát. Illetve ha gondolom, Skinhead' o Connor néven művészi pályára léphetek, miután ékes hajkoronám elhagyja a fejemet.

No, de ez a blog Áronról szól, írjak hát róla is pár sort. Ma jól szopizott, két nap alatt gyarapodott 80 grammot, ami kiváló, remélem tartjuk is majd a formát. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy délutánra már kevesebb tej van a mellembe, ilyenkor bizony mind a két mellből megszopiztatom a kis békát. És úgy tűnik, így jól szokott lakni.

Ma este apuci újból adott Áronnak egy kis almalevet, három kis kanálkával, szopi után nyilván. Élvezte az új ízet. Fürdi után kimaradt a szokásos szopi, hiszen egy óra telt el az utolsó étkezéstől, nem akartam a nehezen beinduló tejjel feldühíteni. Apucinak viszont az a jó ötlete támadt, hogy indítsa be az ágy feletti zenélő forgó akármit. Háromszori forgás után Áron már aludt is. Végre valami hasznát vettük annak is :-D.

2009. június 20., szombat

Ella nap

Megvolt az Ella nap. Kicsit talán túl sokat vártam tőle, de hát a tavalytól eltérően, mikor Áronka még a pocakban sem volt, nem tudtunk túl sokat foglalkozni azzal, hogy milyen programok vannak ott, hanem Áronkára összpontosítottunk. Mindenki megcsodálta, az biztos. Kaptunk ajándékba kisbabának valókat, egy zöld békát, ami brekeg, ha csapkodják ide-oda. És lehet húzni a kezét, mert gumis. És volt ott ugrókötél, meg egy kis jegyzetfüzet, szép ceruza, jó lesz az majd mikor Áronka megnő. Esett az eső is, lehűlt a levegő, így nem nagyon élveztük a szabadban létezést. A nagy, hangos zenét sem szerette túlzottan Áronka, nem tudott aludni, így inkább hazaindultunk. Apuci vásárolt magának egy új sportcipőt, bevásárolt a Corában, vásárolt a Brico Store-ban égőket és valami barkácsolni való izét. Áronka pedig az autóban szopizott, nagyon jól.

Újdonság, hogy apuci adott Áronkának egy kis almalevet szopizás után. Egy-két kiskanállal. Meg vágott egy kis szeletet az almából és Áronka azt nagyon nagy élvezettel szopogatta. Az biztos, hogy az alma a kedvencek közé tartozik.

Egyre többet nyálazik a kis béka, a védőnő szerint kezdődik a fogzás. Ja itthon Áronka 6.01 kiló volt, a védőnőnél a mérlegen 6 kiló és 480 gramm volt. Kicsi ruhácska és pelus is volt rajta a védőnői mérlegelésnél, de ez csak 200-250 grammnyi különbözetet magyarázna meg. A többit .... nos nem tudni. Jövő héten újból megyünk a védő nénihez, oltás lesz, kíváncsi vagyok, hogy mekkorát növünk a védő néni mérlege szerint.

2009. június 19., péntek

Szopizás

Én eddig egész életemben csak a hetes buszon láttam szoptató asszonyt. Édesanyám minket sem szoptatott: testvérem a Camelpo nevű tejport itta - a postás hozta Bukarestből, hosszú ideig egy ilyen dobozban tartottuk a cérnákat és a cukrot is -, nekem már csak az Alimentaras tej jutott (a közérti tej, igaz 1976-ban azért sokkal több szubsztanciát hagytak még a tejben). Úgy vettem észre, hogy ma reneszánszát éli a szoptatás, divat lett újra szoptatni, de az emberek nincsenek felkészülve arra, hogy szoptató anyukát lássanak bárhol. Így a szoptató anyukák házuk fogságára vannak ítélve, nyáron pedig az autó közelségében tudnak létezni.

Szerencsére sok, gyermekkel és egyéb juttatással kapcsolatos dolgot postán is el lehet intézni, ahol viszont személyes jelenlét szükségeltetik, ott nincs gyermekbarát környezet. Ott nincs mondjuk szoptatós helység - jobb híján az ember a vécébe menekülhet, én ehelyett vállalnám a fürkésző tekinteteket. Nem mintha egy délutáni műsorban a tévében az emberek nem látnának több meztelenséget és több (nagyon "véletlenül") kivillantott cicit, de azt nyilván saját otthonuk személyes kényelmében élvezhetik és nyálazhatják végig.

Nem lehet babakocsival sem bemenni a hivatalokba. Itt falun, az ember a többiek jóindulatában bízik, leparkolja a babakocsit a hivatal elé és becipeli a kisbabát a hordozóban vagy az autósülésben nevezzük aminek akarjuk, és megoldottuk. De mondjuk nagyvárosban? Fél kézzel becsukni a babakocsit, cipelni babával együtt fel a lépcsőkön? Nem. Erre nem vállalkoznék. Nem csoda, hogy kevés baba látható ezeken a helyeken.

A faluban most akadálymentesítették az orvosi rendelőt. Oda, ahova a mamák legalább kéthetente hordják a csemetéket. Most már kényelmesen fel tudjuk tolni a babakocsikat. Az már ne zavarjon, hogy át kell menjünk az egész orvosi rendelőn ahhoz, hogy a védőnőhöz jussunk, de végül is ne legyünk elégedetlenek, a kis csemeték így szereznek immunitást, hogy beteg emberek csoportján keresztül toljuk át őket.

De eltértem a tárgytól: szoptatás nyilvánosság előtt. Nem szokás. Idén februárban egy színésznő, akit eddig nem méltattam túl sokra, Afrikába ment és nyilvánosan megszoptatott egy kis afrikai újszülöttet. Salma Hayekről van szó, videó erről a YouTube-on megtekinthető. Számomra ez volt az az ultimate gesztus, ami az emberi önzetlenséget jelképezi. És mélyen elgondolkodtatott, hogy vajon én képes lennék rá?

2009. június 17., szerda

Frontok

Amióta frontok vannak és Áron is van, nagyon utálom őket. Mert a védőnő szerint Áron érzékeny rájuk és emiatt volt nyűgös az elmúlt két napban. És emiatt eszik kevesebbet. És emiatt gyarapodott nagyon keveset, 30 grammot egy hét alatt... ő aki heti 220 grammot szokott. Meg is látszik a pociján, kicsit lelaposodott. No de sebaj, ezért még nem pusztul ő el a maga majdnem 6 kilójával. 5,93-mal pontosabban, ennyi volt a tegnap este fürdetés és szopiztatás előtt. Akkor kivételesen fürdetés után kapott cicit, mert olyan nyűgös volt, hogy nem lehetett megetetni. Na, ez van. Megyek megnézem az időjárás jelentést, mikorra várható frontmentes időjárás.

De hogy jó dolgot is írjak, az éjjel Áron nem ébredt meg egy-kettő körül, csak hajnali 4-kor, de egy jókora szopizás után rögtön el is aludt. Szóval lassan fogok tudni többet is aludni éjjel.

2009. június 14., vasárnap

Napirend 2.

Már második napja - vagy harmadik talán?, mert egy ideje már nem jegyzem az etetési időpontokat - Áronka pontos időközönként ugyanakkor eszik. Vagyis reggel 4 - fél 5 esetleg -, 7, 10, 13, 16, 19. Egy fél órás ide-oda eltéréssel tartja ezeket az időpontokat. Este 21-kor lefekvés előtt még kap egy kis tejcsit és aztán jön az éjjeli ébredés úgy 2-fél 3 felé, amikor én beadom a cumit, Áron pedig elalszik. Majd reggel 4-kor megébred. Szóval már az időpontok is rögzülni látszanak...

2009. június 11., csütörtök

Újabb videók

Két újabb videó készült, mindkettő igazi csemege Áron rajongók számára.

Ezen a teraszon lévő hintaágyban andalgunk ketten, Áron pedig szép csíkos ruhában feszít:



Ezen pedig van egy szép sárga csillag, ami valahogy Áron ruhácskájára ragadt, Tibi pedig mindent megtesz, hogy a kisbaba kacagjék. És sikerül is neki.

2009. június 10., szerda

Napirend

Úgy tűnik, végre van valami féle napirend kialakulóban, amit hellyel közzel követ is az ifjú uraság. Az már biztos, hogy az öt-tíz percnyi szopizás után (rendkívüli esetekben 20 perces mellen lógás is elképzelhető) ébrenléti program következik. Ezt a játszószőnyegen, az etetőszékben - szigorúan hanyatt fekve - pelusos asztalon töltjük el. Az ébrenléti program másfél-két órát szokott tartani, majd csendes álom következik. Az álmosságot Áronka diszkrét nyekergéssel jelzi, ekkor beadom cumiját, ez ellazítja, majd lapos pillantások után vagy a kiságyába teszem, vagy mellénk az ágyba vagy pedig alszik a székében. Az alvás - napszaktól és a környezeti nyüzsgéstől függően - másfél, egy órát tart. Valamikor alvás közben Áronka diszkréten kiköpi a cumit, ami nagyot koppan, de nem ébred fel rá. Ébredés után újból szabad program, vagy ha itt az idő, akkor evés következik.

Nos, ezt a programot Áronka szeretettel felrúgja azzal, hogy az utóbbi időben óriásiakat alszik napközben - hála Istennek éjjel is. Tegnap este például a hét órás ébredés fél tízre sikeredett, és a kétszer elkezdett fürdetéssel - először a vízbe kakilt, a mi hibánk, mert nem vártuk ki a megfelelő emésztési időt - tizenegyre mellen lógva elaludt. Este ugyanis a kimerítő fürdetés után az előző szoptatáshoz képest egy-másfél órára rá újabb szopi következik, azzal a céllal, hogy a kis béka picit többet aludjon. Eddig sikertelen volt eme szándék, hiszen az este a 11 órás elalvás után reggel fél ötkor már ébredt - na jó ez azért már egy sokkal tolerálhatóbb időpont, mint a hajnali fél három-három.

Szóval az a program, hogy rugalmasan alakul mindig a napunk, nem kötünk semmit a karóhoz, ahogy Áron jónak látja létezni, hagyjuk létezni - kisebb terelgetésekkel.

Még mit is írjak? Június 30-án lesz csípőultrahang. A gyermekorvos szerint nincs ok aggodalomra, de mivel nincs meg egy hurka a kis lábán, nos gyanakodnak, hogy csípőgondok lehetnek. Reméljük a legjobbakat, hogy nem :-D. Ja még annyi, hogy nagymamáék is beléptek a számítástechnika világába és bevezették az internetet otthonukba. Tegnap este Skype-oltunk is. A gépet karácsonyra kapták tőlünk, azóta rágom a fülüket, hogy mondják le a régi, drága vezetéke szolgáltatást, vezessék be az internetes telefont, ami internettel együtt még mindig olcsóbb, mint a régi vezetékes. És nővéreméket is ingyen hívhatják.

2009. június 4., csütörtök

Etetőszék

Az én nagyon drága, tündi-bündi nővérem (és nem csak azért írom, mert ő is olvassa :-D) minden földi jóval ellátott, ami a gyermeknevelést illeti, tőle származik rengeteg ruhácska, kiságy, mózeskosár - noha ezt nem használtuk eddig még - és egy etetőszék is. Az etetőszéket eddig nem használtuk semmire, mert Áron tejet eszik eddig csupán. De mivel megunta a sok háton fekvést és mivel sokat van már ébren, akkor Tibi kitalálta, hogy tegyük be az etetőszékbe - ott jobban fekszik, mint az autósülésben és lát minket, mi is tudunk dolgozgatni, ezt-azt csinálni, ameddig ő a székben üldögél. Erről a nagy eseményről készült a következő YouTube-os felvétel, a dal ami a háttérben megy az a Hot Jazz Band A szívemben titokban című dala.




Tegnap este végre sikerült egy kis gyarapodást regisztrálni Áronkánál egy öt-hat napos stagnálás után. Most 5,79-et mértünk. Lassan le kell szokjunk erről a mindennapi méregetésről, mert semmire sem jó, csak idegeskedünk. A fürdi is nagyon jól sikerült, Áronka akkorákat lubickolt, hogy öröm volt nézni. Meg akkorákat kacagott, hogy azt is öröm volt nézni. A vége sírásba torkollott - talán kihűlt már a víz? - úgy hogy azt már nem vettem fel.

2009. május 30., szombat

Önálló fürdés

Vásároltunk egy jó drága babakádat, ha jól emlékszem 10 ezer forint volt állványostól mindenestül. A kád szép, csak az gond, hogy az alján maradt vizet nehezen lehet kiönteni belőle, mindenfelé priccol belőle a víz. Egyébként olyan kád, hogy saját vízleeresztője van - azt Tibi meghosszabbította egy csővel, és így a vécébe csorgatjuk onnan a vizet.

A kád azért volt drága, mert anatómiailag formázott - van egy-két bumszli benne, egyben például a baba popsija meg tud akadni, ha akar -, hogy a baba jól tudjon benne ülni. Nos, hát eddig Tibi fogta Áron fejét és a lábai lubickoltak a vízben, így ment a fürdizés. Ma kicsit kevesebb víz jutott a kádba és Tibi befektette Áront és elengedte a fejét. És csodák csodája önállóan ült a kádban, szépen ügyesen. Anyuci második próbálkozásra Apucinak is tetsző két videót is készített erről a nagy eseményről, amit tessenek itt megnézni:




Egyébként ma egy másik újdonság is volt: Áron egy jó nagyot purcantott a fürdővízbe, és a purcival együtt jó nagy kaki is kijött. Persze, rögtön ki kellett onnan kapni :-D. Elég sokat kakil az utóbbi egy napban, pedig az elmúlt egy hétben csak napi két kaki volt - az oltás mellékhatása lenne?. Meg is látszik a súlyán, 60 grammal lett kevesebb a tegnap mértekhez képest. Hát ez van. Majd bepótolja.

2009. május 29., péntek

Oltás

Az oltások. Nagyon féltem tőlük. Tegnap kettőt is kapott Áronka belőle. Egészen jól viselte, persze, ordított, mint a sakál, hiszen végül is két szurit kapott a lábába. Azután rögtön cicire tettem és kész, csend volt. El is aludt.

A kis zsivány az utóbbi időben azt a szokást vette fel, hogy éjjel is megébred elég gyakran. Az éjjel egy órakor, hajnali háromkor és hatkor vagy fél hétkor is megébredt, sírt, mint reggel hétkor kiderült hasi görcsei voltak - láb torna után nagy purcolások következtek, majd azután szopi és óriási rottyantás. Szóval megkönnyebbült a lelkem kis pocija.

Az éjjeli ébredésnek meg volt az eredménye, a kis békucink reggel ruhástól és pelusostól 6,04 volt - nagyot néztem épp. A védőnőnél 5,600 volt, persze pelussal és kis bodyval. Centiméterekben is nőtt, már 60-nál tartunk. A feje körfogata pedig 39 és fél ha jól láttam.

Tegnap a Vaterán vásároltunk a kis békánknak szép színes játékokat meg egy játszószőnyeget, már alig várom, hogy aa jövő héten megérkezzenek és ki is tudjuk őket próbálni. Még miről írjak... lesz Axa családi nap június 20-án ha jól emlékszem, alig várom, hogy menjünk el, ruccanjunk ki és találkozzunk a többi Axa babával. Mert hogy most már rengeteg van belőle: Danival jövő hét végén találkozunk - eljönnek hozzánk Andrea és két nagyobb kislánya is meglátogat. Az Axa babákból rengeteg van, például Mariannának a Zitájaa, aki már hat hónapos talán, Zolinak a nagy leánya Kati és pár hónapos fiacskája, Attilának van az Alettája, aki már nagy kislány - szóval rengetegen vagyunk. Ami az IDG-t is illeti ott is lehetne babazsúrt szervezni, hiszen az utóbbi egy évben négy kollégának született babája. Hiába na, ez az újabb baby boom generáció.

2009. május 17., vasárnap

Szopizási nyűglődés

Szóval utóbbi napokban kicsit nyűglődtünk a szopizás miatt. A jelenség a következő: öt perc szopi után Áron elkezdett sírni, és nem volt hajlandó többet szopni. Amikor mértem, kiderült, hogy 50 grammnyit evett ő, aki korábban egy szuszra 130 grammot seperc alatt kiszívott. Ezt a jelenséget úgy próbáltam orvosolni, hogy áttettem a másik mellre, amit már hajlandó volt szívni, ugyanis abból öt percig még dőlt a lé. No de ez nem lehet sokáig csinálni, mert így teljesen el fog apadni a tej, ezért úgy döntöttünk, valahogy rá kell venni, hogy többet szopizzon egy mellből. Próbálkoztunk a hajszárítóval, egy alkalommal sikerült, de azután már nem vált be a trükk. Az öt perc elteltével megbüfiztettem, majd azután próbálkoztam mellre tétellel, de a siker ebben az esetben is mérsékelt volt. Ma reggel az volt, hogy nem engedtem sírni, ahogy görbült a száj, hagytam létezni. Tibi tornáztatta kicsit, megmérte, kiszívta az orrából a kakát, pelust is cserélt, majd újból ott volt az ágyon. Ekkor azt hiszem elkezdett csuklani, és úgy döntöttem, újból megkínálom ugyanazzal a mellel. Működött a trükk, hajlandó volt még tíí percet szopizni. Persze, ekkor már nem jön olyan sok tej - az első öt percben a mennyiség kétharmada kijön állítólag - de végül is jó útra tértünk. Azt az üzenetet adta a mellnek, hogy még kell tej, még kérek, így a kövektkező alkalommal valószínű már több tej fog termelődni, többet fog szopizni. De én is pihenek többet, lactoherb teát iszom - három nagy bögrével naponta mostantól, pihenek többet, lazítok amennyit csak lehet - például blogírással.

Az egész szopizás körüli mizéria Áron gyarapodásában is mutatkozik, tegnap 5,24 volt, miután 5,26-ot mértünk előző nap, ma remélem ennél több lesz.

A Nők Lapjaa Cafén a szoptatási tanácsadótól kértem tanácsot, szerinte nem lenne szabad játszócumit adni neki, mert az megzavarja. Nos, hát igyekszem kevesebbet használni ezt a cumit, de néha muszáj és kötelező kellék, nem lehetünk mellette egész végig, illetve nem lóghat reggeltól estig a mellemen, ahogy azt a tanácsadó is elképzeli. Megtaláljuk majd az arany középutat.

Az éjjel nem tudom mi történhetett, de a hajnali öt órás szopizásnál éreztem, hogy nedves a baba háta. Valahogy kifolyt a pisi a pelusból, és átázott még a magán viselt takaró is. Úgy hogy apuci ki is cserélte az egész viseletet, pedig az én kedvenc rugdalozóját adtuk rá, azt, amit ki tudok olvasni és szopizás közben ezzel szórakozom.

Ma reggel Tibi a mi ágyunkba altatta el Áront, ami olyan jó volt, mert nem rohantunk ki a kiságyhoz ha kell ha nem - bár a baba is nagyon nyugodt volt. Aludt még közöttünk, de nem túl gyakran. Ma az öt órai szopizást követően és a nyolc órás szopizást követően is ott aludt el - velünk egyetemben. A sok rengeteg alvás - még ha szünetekkel is - nagyon jól esett. Este talán 11-kor dőltem ki, éjjel egykor hozta Tibi Áront, majd azután a hajnali öt órás műszak következett. Teljesen jó volt.

Vannak új fotók, tessék nézni picasaweb.google.com/tbenko

Nekem ez a fotó tetszik:

2009. május 16., szombat

Játszás

Ma volt az első nap, amikor önállóan játszott Áron. Igazán önállóan. A munkaszobába, a számítógépeknek háttal leterítettem egy pokrócot, tettem két párnát a földre, hogy ne a kemény padlón legyen Áron. A pokróc köré tettem dobozokat - de ami érdekesebb az ülésre használt gumilabda valahogy úgy gurult, hogy Áron kicsi lábához ért. A véletlenszerűen mozgatott lábak hatására a labda is mozgott, nekiütődött a földön lévő Superplexus nevű játéknak - ami hangokat adott ki ezáltal. Egy ideig itt ültem a számítógép előtt és olvasgattam ezt meg azt, aztán tettem egy kis zenét, kimentem teát főzni a konyhába. Áron teljesen magára maradt. És elvolt még egy negyed órát. A szopizás kezdetétől számolva egy óra múlva azonban mindig elfárad, ezt egy kis nyekergéssel jelezte, így a babát saját kiságyába tettem be. Ahol újból nyugisan elkezdte nézegetni a feje fölött lévő forgó játékot - ami nem forgott, csak úgy ott a szoba levegőjének a mozgásának hatására ide-oda billegett - és elaludt. Csak úgy magától.

Tegnap érdekes nap volt, kimozdultunk, Tibivel együtt elmentünk vásárolni. Persze, Áron is vittük magunkkal. Aludt egy jót az autósülésben, én tologattam a parkolóban - tudom nem egy Tesco parkoló a legideálisabb hely egy baba sétáltatására, de hát ... Egyébként ott tűnt fel, hogy Szurdokpüspökin mennyire barátságosak az emberek. Ha Áront sétáltatom, nincs olyan, hogy ne jönne oda valaki, hogy jaj de édes baba, istenem stb. Megnézik, elámulnak, mekkora a baba, hogy milyen sok haja van, majd mehetünk tovább. A Tesco parkolóban emberek tömkelege ment el mellettünk és csak pár anyuka nézett szeretett teljesen a babakocsi felé. Ott a szagok is mások, ott már szennyezettebb volt a levegő, és motorzúgás ringatta álomba Áront. Püspökin finom virágok illata terjeng a levegőben, madárcsicsergés az altatódal, a nap is szebben süt :-D. Nem hiába költöztünk mi ide.

2009. május 14., csütörtök

Hajszárítóval nevelt gyermek

A hajszárítóról rémtörténeteket mondott nővérem, Edit. Az ő fia már akkor is ordított, ha anyukája két csukott ajtóval odébb szárította a saját haját, így érthető, ha a baba sírt, mikor a saját kis hajacskáját igyekezett szárítani a gondos anyuka. Emiatt ódzkodtam használni a hajszárítót Áron hajrengetegére, de egy nap elővettem, mert nem volt szívem a kiságyba betenni még picit nedves hajjal. A csoda az azonnali és kész volt: Áron lubickolt a melegben, látszott rajta, hogy imádja. Következő nap már az egész kicsi testét a hajszárítóval szárogattuk, és a siker újból jelentkezett, nem is akart a pelusos asztalról leszállni - na jó azért ott nem altathatjuk.

A tegnap nagyon nyűgös volt Áron - rengetegszer megébredt, mindannyiszor megetettem, ha letettem rögtön sírt, ha végre sikerült ágyba könyörögni nem aludt el - szóval nehéz egy nap volt. A mai nap is ez látszódott ismétlődni, mikor öt percnyi szopás után - lemértük, hogy csak 40 grammot evett, ez neki már nem lehet elég - elkezdett ordítani, nem akarta a cicit bekapni. Már-már azon aggódtam, hogy nincs elég tejem (Szegény Tibit ezzel őrületbe kergettem), féltem nehogy beteg legyen, szóval minden rémség megfordult a fejembe.

Tibi oldotta meg a helyzetet. Valamiért eszébe jutott a csodálatos hajszárító, odahozta és percek alatt lenyugodott Áron. Hiszen az volt csupán a baja, hogy fázott. Mert hogy mára kint kicsit lehűlt az idő, és a házban is lejjebb ment a hőmérséklet.

Miután megébredt, kivettük a takaró alól, odatettük szopizni, és potom öt percre volt szüksége, hogy fázzék. És emiatt kezdett el ordítozni. A lakásban rögtön 24 fokra vettük fel a hőmérsékletet, Áronkát pedig becsavartuk még egy pokrócba, hogy biztosan ne fázzék, aztán ha megébredt, egy kis meleg levegő fúvásával altattuk vissza - míg a lakás ki nem melegedett. Szóval a hajszárító nálunk létszükséglet a gyermeknevelésben.

A lakásban nem volt túlzott meleg, 23 fokra állítottuk a központi fűtést. Ibi néni szerint a gyermeknek nem is kell olyan nagy meleg, szellőztetni kell, ki kell tenni a gyermeket a teraszra, hogy a friss levegőn aludjék. Nos Áronka más, őneki nagyon kell a meleg. Még ha hajszárítóból is.

2009. május 8., péntek

Éberebben

Ahogy nő Áron, egyre éberebb. Nem mintha olyan "öregek" lennénk, hiszen csak másfél hónapos a békuci, de egyre éberebb. Az első időben csak aludt evett, aludt, evett, aludt. Most úgy egy órát-másfelet bírja ébren - szopizással együtt. A szopizások öt percet vesznek igénybe, a büfiztetés tízet, peluscsere további tízet - a fennmaradó időt házban sétáltatással, a forgó játék nézésével tölti ki. Van egy könyv, melynek címe, Anyu taníts engem, ajándékba kaptuk. Nos ebben a könyvben vannak még tippek arra, hogy mit is lehet csinálni a babával, hogyan fejlesszük őt szórakozva. Egy két dolog ezek közül bevált, például szívesen nézi Áron a színes párnát, amit az ágyába tettem, a forgó fekete-fehér játékot, öt percig is elvan, ha énekelek neki, és ha nagyon nyugodt, akkor csak gőgicsél az ágyban, néha rágja a kezét - na jó inkább szopja. Cumizni is nagyon szeret, de azt inkább elalvásnál használjuk, álma közepén általában ki is köpi.

Amit nagyon imád Áron az az esti fürdetés. Előtte picit megmasszírozzuk babaolajjal, és ha nem fázik, akkor szívesen ül a törülköző alatt. Próbáltam a masszírozásokat megnyújtani, de fázik Áron és ilyenkor eltör a mécses, ezért ilyenkor uzgyi a kád.

Fürdőzés után nagyon imádja, hogy hajszárítóval szárítsuk a haját, a testét, csak úgy forgatja fejét ilyenkor. Egyébként ha ez nem lenne, akkor sírna. A hajszárítót egyébként csak azért próbáltam ki, mert amint a fotókon látszik Áronnak nagy a haja, és hogy ne fázzon meg a vizes fejtől, a meleg levegő fújása mellett döntöttem. Ám hamar kiderült, hogy lubickol a meleg levegőben :-D - imádja, ha körülöleli, ha fúj - csak az arcára ne irányítsam, mert akkor elfordítja a fejét.

Szóval ezek Áron szokásai. Igazából a szabad, ébren töltött idő kitöltésére nincs mindig ötletem, ezért az ágyból nézelődik hosszasan. Van valakinek tippje, hogy mivel lehet még szórakoztatni a babát?

Közben elfelejtettem: voltunk tegnap a gyermekorvosnál, egy idős orvos néni vizsgálta meg Áront. A pelust le kellett venni, ezt Áron egy kukra pisivel honorálta, de a doktor néni blazíran fogadta mindezt, látszott, hozzá volt szokva. Minden rendben van vele, az egyik lábán egy hurka redővel több van mint a másikon, ez az orvos szerint csípő problémára utalhat. Ezért egy hónapig minden este tornásztatni is kell Áront - ezt persze fürdetés előtt fogjuk megtenni, masszírozás közben. Egyébként meg minden rendben, tagnap meghaladta pucéran az öt kilót, öt kiló és 20 gramm a kis babuci. Persze óriási hosszú szopizás után... azért mi is csalunk egy picit. A védő néni mérései szerint fejének körfogata is megnőtt, 38 centiméter, 57 centiméter hosszú az 55 helyett, pelussal és bodyval aznap 5030 gramm volt.