2010. szeptember 24., péntek

Oltás

Ma, másfél éves kora tiszteletére Áronka megkapta a kötelező oltásból az utolsót - legalább is hatéves koráig már nincs több kötelező. Ugyanakkor egy általunk választott, Prevenar nevű, pneumococcus baci ellen védő oltásának második része is most lett neki beadva. Az orvosi kabinetben a szokásos volt, a hiszti és hiszti és hiszti. Azután az autóban hazafelé elaludt, majd itthon három óra múlva ébredt. Ebédelt, majd kivittem kicsit a diófa alatt - épp kalákában szedődött össze a sok dió, Ibi néni, Gyula bátyja, Gyuszi, Eszti és Lacus mind-mind segítettek. Hát akkor már nehezem ment a menés, nem akart lépni, sírt. Bent a házban csak ült - feküdt - egy helyen - persze, ekkor már kapott Nurofent, de hát az hiába hatott, a bal lábával nem is akart a földre lépni, annyira fájt - vagy fájós volt az emléke. No, ilyen kis mozdatlan béka módjára nézte a tévét, majd miután tejet nem akart inni, be a kiságyba, ahol a mesét még végighallgatta, aztán hangosan protestált, hogy már nem beszéljek, ő biza alszik. És azóta is alszik.

2010. szeptember 19., vasárnap

Sok-sok minden

Míg ezelőtt egy évvel, ha Áronka szempillája megremegett, netán-tán elköhintette magát, de főleg ha nagyokat kacagott, akkor ebből rögtön több bekezdéses blogbejegyzés lett. Ma ez már szinte lehetetlen, a kis békuci a sebessség fényével tanul meg új dolgokat, vesz fel új szokásokat, szinte hihetetlen követni.

Mint például az ivás: mindeddig a pohárból való ivás a csőrös pohárral próbálgattuk és szoktatgattuk, néha-néha a nagy pohárból is ivott. Ma már szinte kell neki a nagy pohár - még nem tudja jól tartani, de ha mi tartjuk neki, akkor nagyon ügyesen, szinte cseppmentesen tud inni. Van egy Kubu Play-es üvege, na jó kettő, abból már önállóan iszik, amikor kell neki, kibontja - néha ez azért nem sikerül, ekkor kér segítséget - majd a szájához viszi és iszik. Ilyen egyszerű.

Vagy hogy imád a mi cipőinkkel játszani: most, hogy mama és tata látogatóban van nálunk, a mama és tata papucsait előszeretettel viszi oda nekik, vagy lép bele a nagy cipőbe és próbál elindulni vele - néha egy-egy lépés sikerül is.

Sétánál is van már kedvenc útvonala: kifejezetten szereti a kockás részeket az úton, így ha lehet azokat követi. Szeret ugyanakkor felmászni az út kis peremére - már ha van - és ott egyensúlyozza végig az utat. Ja de a kedvenc útvonal: kimegyünk a házból, átmegy a kis hidon, ami a ház előtti sánc felett ível, majd vissza a szomszéd hídján, és így tovább, amíg el nem jutunk a kis sikátorhoz, ahol a kocka köves szabály lép életbe, és ráfordul a sikátorra. Miután kijutottunk a szomszéd utcára, a pocsolyákat kell szemügyre venni, leltározni és főleg mintát venni belőlük minden lehetséges tárggyal, legyen az cipőtalp, nadrág, kéz, kiskabát stb. Ezen az úton óriási mezőgazdasági eszközök, magyarul traktorok sorakoznak, nos ezeket is elmutogatja, elnézegeti, megsimogatja - már a a másfél méteres kereket lehet egyáltalán simogatni.

Üzletben a szokott rágógumi helyett a múltkor egy nyalóka kezdett el nézegtetni, de gyorsan leszereltem, mondván, ott a rágógumi. De hamarosan a 15 forintos kis rágógumi helyett a 100 forintos nyalókát kell majd vásároljam halomra.

Ha sört iszunk - szeretjük az alkohol mentes sört :-D, na jó azért alkoholosat is szoktunk néha - akkor neki is kell tölteni a poharába. Almalevet. Ami pont olyan színű mint a sör, így ő boldogan nyugtázza, hogy ő is olyat tud inni, mint a nagyok. A paradicsom, uborka, paprika továbbra is ellenségei, ezért könyörtelenül elpusztítja őket kis rágcsáló fogaival. Imádja a zöldségeket, a gyümölcsöket. Még szerencsére nem fedezte fel a többi édes izét, de nem is fogja, amíg erre lehetőségem van. Imádja a savanyú ubit - ebéd helyett kettőt-hármat is megeszik belőle.

Apropó, fogak: van már belőle szinte az összes, vagyis már megvan az egész, csak nincs kibújva mind. Zápfogának és szemfogának vannak még hiányzó részei, a szemfog meg is kínozza őt istenesen.

Mindent ért. Ha akarja, az utasításokat végrehajtja. Mint ahogy tette ma este, mikor Tibi mondta neki, hosszas unszolás után: vedd ki a cumit a szádból és idd meg a tejet. A kis vanilíás cukorral megbolondított tejet mind egy szálig felhörpintette. Mert hogy simán, csak úgy egyszerűen, nem lehet tejet inni, kell belé tenni banánt vagy kakaót - ahogy két reggelen tettem, aztán első nap, mikor az egész kanalas kakaós teje volt, nem is aludt, csak vagy húsz percet, úton az üzletbe, második nap is csak délután ötkor aludt el, akkor már csak negyed kanál kakaó után.

Evésnél játszani kell vele: hol a régi Westel Dominós kaparós kártyákat dugdossuk az etetőszék és asztal közé, hol a sótartót és borstartót igazgatja. Ja és mindent a macinak is csinálni kell: előbb a maci iszik vizet, azután Áronka, a macit megnézzük, hogy kell bepelenkázni, De Áronka nem engedi magát tisztába tenni, küzd is ellene ezzerrel. A maci néha sajnálatos módon szájtörlő is, mert van, hogy asztalnál is maga mellett tartja. És nyilván eteti és játszik vele.

Ja és ott van az úszás: most hogy 30-32 fokos ott a víz - új, klórmentes vegyszer van - nagyon szerette az utolsó alkalmat. Ide-oda úszott, imádta, amikor szabadon lebeghetett a karúszoknak köszönhetően, ő is próbált buborékokat fújni szájával a vízbe, mert azokat nagyon szereti.

És akkor a végére hagyjuk a fájdalmas dolgokat: most csütörtökön lesz két oltás, ez az utolsó oltás ilyen kisbabaként, hatéves korában elsz a következő kötelező. A védőnéni szerint ez fájdalmas, úgy hogy kérlek, drukkoljatok!!

2010. szeptember 13., hétfő

Alszik Áron

Áron alvási szokásai az elmúlt időben megváltoztak: míg egy-két hónapja 12 órakor már kókadozott a fáradtságtól, ma délután két órakor sikerült elaludni. Az is úgy, hogy az ölemben, a maciját simogatva aludt el. Ezt az ölben elalvás dolgot Kolozsváron kezdte el, de itthon tökéletesítette: míg korábban betettük az ágyba, macival, cumival, mesét mondtam, ezután meg egyedül maradt és elaludt, manapság az ölemben alszik el, fejecskéjét a mellkasomra hajtva, a szívdobogást hallgatva. Ha túl hamar teszem az ágyba, akkor felsír, és akkor még kicsi kényeztetést kér.

Nagyon akaratos, nem szereti, ha a felhőtlen játszadozását olyan holmi apróságokkal zavarom meg, mint pelenka csere. Persze, a sok ideig fenéken lévő pelenkát sem szereti, mert kipirosodik tőle a feneke, és csípi, fáj, szóval ez sem jó, az sem jó. A múltkor a maciját is bepelenkáztam csak engedje magát tisztába tenni, nos a pelenkás maci - egy úszópelenkát húztam rá - siker volt.

Nem issza meg a tejet. Ezért reggel joghurtot kap. Nem tudom, mivel próbálkozzam, nincs már ötletem. Néha tejbegrizet főzök, máskor turmixolok a tejbe banánt - a banános figura az tetszetősm talán ezt kellene rendszeresíteni?