tag:blogger.com,1999:blog-59001903369191145302024-03-13T11:29:24.920+01:00Kicsi ÁronÁron blogja - anyuka vezeti a kisbaba élet apró-cseprő és fontos dolgairól.Vass Enikőhttp://www.blogger.com/profile/01181085739928719934noreply@blogger.comBlogger176125tag:blogger.com,1999:blog-5900190336919114530.post-78068891412386722892012-10-30T14:29:00.003+01:002012-10-30T14:29:29.830+01:00EgyesítésEgyesítettem Áron és Ábel blogját, manapság az <a href="http://aronabel.blogspot.com/" target="_blank">Áron és Ábel hétköznapjai</a> oldalon találtok meg bennünket.Vass Enikőhttp://www.blogger.com/profile/01181085739928719934noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5900190336919114530.post-11541852842917426642012-10-08T22:15:00.000+02:002012-10-08T22:15:02.891+02:00A kaszaElmondtam ma este a mesét a pipével és a kiskakassal, amikor a kiskakas mindenfelé jár, csak hogy ne fulladjon meg a pipe. És ebben van a kasza, amit boltból vesznek, hogy a rétről a füvet lekaszálják a tehénnek, aki tejet ad a szép leánynak, aki koszorút fon a kútnak, aki vizet ad a pipének, aki a mi mesénk végén mindig megmenekül.<br />
<br />
Mese végén Áron beszélget, halandzsázik és egy alapvető igazságot mond: a kasza egy olyan fűnyíró, aminek nincs kereke.Vass Enikőhttp://www.blogger.com/profile/01181085739928719934noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5900190336919114530.post-25536507324476723022012-10-08T22:12:00.003+02:002012-10-08T22:12:29.148+02:00A kertbőlEzt a posztot Ábel blogjába tettem tévedésből május 18-án, de itt a helye:<br />
<br />
<h3 class="post-title entry-title" itemprop="name">
<a href="http://b-abel.blogspot.hu/2012/05/kertbol.html">A kertből</a>
</h3>
<div class="post-header">
</div>
Éhes vagyok, szeretnék már én is vacsorázni lassan!!! - mondja Áron a
rajzfilm lejárta után, miután ebédnél csak úgy mutatóba evett valamit.
Kászálódik is a székére felfele, egész biztos, hogy éhes.
Ez a "lassan" anyuci szavajárása, ezért költői kérdést tesz fel apuci,
hogy ezt vajon honnan szedted, Áron? - Hát a kertből!!! - jön a nem várt
válasz. Az esti jókedv megvolt.
<br />Vass Enikőhttp://www.blogger.com/profile/01181085739928719934noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5900190336919114530.post-40774300879384471552012-09-07T12:58:00.000+02:002012-09-07T12:59:01.232+02:00Az oviSzóval a héten elkezdődött az óvoda. A beszoktatás, nos hát nem is volt már ilyen, mert Áron nagyon imádja az ovit és nem kellett noszogatni, hogy maradjon ott. Az óvonéni szerint az is segített, hogy tavasszal-nyáron voltunk még az oviban, a pelusról leszokás miatt...<br />
<br />
Az első nap reggel ott hagytam vagy két órát, mert Ábel itthon maradt és haza kellett jönnöm. Nagyon is jó volt ez az otthagyás, mert elvolt, szerette, még amikor megérkeztem Ábellel, észre sem vett. De hát ez a jó.
Aznap még nem aludt ott, az óvonénitől meg is kérdezte Áron, hogy miért nem alszik ott, mire én válaszoltam, hogy nincs itt pizsije. Mert nem vittünk, valóban.
Másnap sem aludt ott - de mind a két nap ott ebédelt, nagyon ügyesen, egyedül, itthon mikor látja, hogy Ábelt etetem, ő nem hajlandó enni, kéri, hogy etessük :-D.<br />
<br />
Aztán szerdán ott aludt. Eléggé fáradt lehetett, mert az óvonéni szerint aludt egy órát. Sírva ébredt, mi Ábellel kicsit késtünk, így fél három helyett háromnegyedkor érkeztünk meg. De végül is megvigasztalódott.<br />
<br />
Csütörtökön is ott aludt, nehezen aludt el, fél órácskát szundított, és akkor háromkor jött el.<br />
<br />
Az uzsonnát azt nagyon szereti, mindig mire hazaérünk, vagy már ott az oviban vagy az úton, megeszi. Vagy keveset eszik az ebédből vagy annyira megéhezik a sok mozgástól, hogy kell az uzsonna, nem tudom...<br />
<br />
Ma a maci mellé vitt egy dinót is, rá kellett írni természetesen a nevét, így biztos tudja, hogy az az övé. Ha nem mondtam volna, Áron jele a fa, szép lombbal. Büszke is rá :-D.<br />
<br />
A reggeli felkeléssel ma már gond volt, este tízkor aludt el és reggel hétkor ébredni az nehéz. Szerintem ma sokat ofog aludni az oviban... kíváncsi vagyok nagyon. Majd beáll ez is, Ábel már reggel háromnegyed hétkor felkelt ma, igaz ő már fél hétkor aludt az este. Alaposan elfáradt.
Tettem fel pár ovis képet is, az első meg második nap fotóztam.
<br />
<table style="width: 194px;"><tbody>
<tr><td align="center" style="background: url(https://picasaweb.google.com/s/c/transparent_album_background.gif) no-repeat left; height: 194px;"><a href="https://picasaweb.google.com/117345363836007556068/Oviban?authuser=0&feat=embedwebsite"><img height="160" src="https://lh4.googleusercontent.com/-a9WmQ_Oq0ao/UEnSbKKTmDE/AAAAAAAAMUw/znjaXc7-eYY/s160-c/Oviban.jpg" style="margin: 1px 0 0 4px;" width="160" /></a></td></tr>
<tr><td style="font-family: arial,sans-serif; font-size: 11px; text-align: center;"><a href="https://picasaweb.google.com/117345363836007556068/Oviban?authuser=0&feat=embedwebsite" style="color: #4d4d4d; font-weight: bold; text-decoration: none;">Oviban</a></td></tr>
</tbody></table>
Vass Enikőhttp://www.blogger.com/profile/01181085739928719934noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5900190336919114530.post-22455316735179184822012-09-03T00:24:00.000+02:002012-09-03T00:26:51.324+02:00Kezdődik az oviHolnap, vagyis, ha jobban megnézem, ma kezdődik Áronnak az ovi. Már voltunk a nyáron, akkor a cél az volt, hogy szokjon le a pelusról - megvolt. Majd a könyököm kificamodása után kényszerszünet volt, majd június elején szerettem volna, ha Áron jár oviba. Nyáron nincs beszoktatás - mondta az óvonéni az én és Áron nagy csalódására. Ezért jegeltük a témát, és nem vittem többet az oviba a nyáron. Holnap a terv az, hogy délig egyedül marad az oviba, majd holnapután, ha minden jól ment, ott is alszik. Nem szeretném sokat húzni-nyúzni a dolgot, így is úgy is időbe tellik, míg megszokja és megszereti az óvonéniket.
Ábelnek is gondolkodom, hogy jó lenne, ha valaki vigyázna rá a héten legalább kétszer. Még nem tudom ez hogy lenne, de ez is alakulófélben van.
Szóval izgulok, az biztos... majd elmesélem, milyen volt.
És még mielőtt elfejeltenék egy nyári ranyköpést: valami műanyag játék mellett mentünk el, és Áron csodálattal és áradozva hangosan kijelenti: né, ez igazi műanyag!!! Tudja már, hogy pár évtized múlva a műanyagnak, mint kőolajszármazék, lejár a fénykora??? :-DVass Enikőhttp://www.blogger.com/profile/01181085739928719934noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5900190336919114530.post-30324189981273183472012-07-22T21:53:00.001+02:002012-07-22T21:53:12.608+02:00CsípőcsontA csípőcsont mikor csíp? - kérdi Áron kacagva, majd megválaszolja kérdését: Amikor van szúnyog!!!Vass Enikőhttp://www.blogger.com/profile/01181085739928719934noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-5900190336919114530.post-37006277880236955392012-07-11T23:06:00.001+02:002012-07-11T23:10:30.967+02:00KérdőgépAz út Szurdokpüspökitől Gyöngyösig kb. 20 perc. Mikor ma beültünk az autóba, Ábel instans elaludt. Áron már a falusi főútra fordultákor kérdezte a standard kérdését: Mért mély ez az árok, mért mély? Azért, hogy sok víz tudjon elfolyni benne - jön a standard válasz, amit szerintem Áron is kívülről fúj. Majd a variációk kérdésekre következik: Mért folyjon el a víz? - Hát hogy ne menjen be az emberek házába! De mért nem menjen be? Te szeretnéd, ha vízben aludnál? Nem. Na, azért nem jó, hogy bemenjen. Itt általában egy lélegzetvételnyi szünet, majd: Mért mély ez az árok, mért mély? ... egyszert azt találtam mondani, hogy Áron, ezt már 100-szor megkérdezted ma, errefel a válasz az volt, hogy az másik árok volt - persze, hiszen az árok mellett sétálunk, illetve az végigkísér a sétánkon.
No, ez a kérdés, variációi, más kérdések az egész úton elhangzottak. Ilyenkor kikapcsolom a rádiót, és igyekszem türelmesen válaszolni. Mikor már Gyöngyös bejáratnál voltunk és még mindig záporoztak a kérdések, azt találtam mondani, hogy Áron, nem fáradtál el a sok kérdezősködésben? Nem - jön a rövid válasz. És nem szeretnél tartani egy kis szüntetet, nem beszélni egy kicsit? Nem... újból jött vagy három kérdés, majd egészen az üzlet parkolójáig vagy tízszer elismétli: most nem beszélek egy kicsit, most nem beszélek egy kicsit. Az ötödik alkalommal már nem bírtam kacagás nélkül, és Áron, bár szerintem nem értette miért vagyok oly vidám, most már kacagva mondta: most egy kicsit nem beszélek. Volt bevallom két lélegzetvételnyi szünet, majd leparkoltunk: Miért ide parkoltál?Vass Enikőhttp://www.blogger.com/profile/01181085739928719934noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-5900190336919114530.post-37348468286436109342012-07-02T21:56:00.001+02:002012-07-02T21:56:45.937+02:00VéletlenülEzt a bejegyzést véletlenül Ábelhez írtam be, még májusba. Nagyon fáradt lehettem. No, de hadd jelenjen meg itt is:
A kertből
Éhes vagyok, szeretnék már én is vacsorázni lassan!!! - mondja Áron a rajzfilm lejárta után, miután ebédnél csak úgy mutatóba evett valamit. Kászálódik is a székére felfele, egész biztos, hogy éhes. Ez a "lassan" anyuci szavajárása, ezért költői kérdést tesz fel apuci, hogy ezt vajon honnan szedted, Áron? - Hát a kertből!!! - jön a nem várt válasz. Az esti jókedv megvolt.Vass Enikőhttp://www.blogger.com/profile/01181085739928719934noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5900190336919114530.post-54805281201685068132012-04-07T18:45:00.000+02:002012-04-07T18:45:50.435+02:00Ismerkedés a tűzzelHát nem is a tűzzel, hanem a forró edénnyel és a következményeivel, ha hozzáérünk egy forró serpenyőhöz. Már rágebb történt, este palacsintát sütöttem, Áron meg odahúzta a kis székét, ő is akarta nézni az egész dolgot. De hát mint mindig, nem csak nézett, hanem tapizott is. A serpenyőnek a nyelét fogdosta, féltem, hogy magára húzza, ezért elfordítottam tőle. És hát a forró fele került felé, szinte nem is volt időm szólni, hogy ne nyúljon hozzá, mert máris hozzáért. Három kis ujjának a begyét égette meg, de nagyon, mert nagy volt a sírás. A kagylóba engedtünk vizet és ott áztatta hosszasan az ujjait, de ahogy vette volna ki, hát fájtak. Így egy tálka vízbe tette, majd nézett egy kis rajzfilmet. Majd én a neten arrabukkantam, hogy tojásfehérjébe kell bemártani az ujjat, és amiután az megszárad, egy kis vékony réteggel vonja be, elszigeteli a levegőtől és nem fáj. Előbb én kipróbáltam, megszáradt. Majd Áront kellett rávenni, hogy a vízből a tojásfehérjébe tegye az ujját - nagy nehezen valahogy sikerült. Majd arra kellett rávenni, hogy kivegye a tojásfehérjéből - hosszasan fújtam, míg meg nem száradt és akkor megnyugodott végre. Éjjel azonban vagy kétszer felsírt, de meg tudtuk vigasztalni. Úgy egy hétre rá fürdés közben mutatta, hogy a vízhólyagok jönnek le az ujjáról, kérte, hogy vágjam le a sérült bőrt. Mert hogy elmagyaráztam neki, hogy az a sérült bőr, alatta már ott van az új, ami meggyógyult, így a régire nincs szükség. Szóval ez is megvolt, ezután, remélem óvatosabb lesz.Vass Enikőhttp://www.blogger.com/profile/01181085739928719934noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5900190336919114530.post-80077445917952798462012-03-28T17:36:00.003+02:002012-03-28T17:36:55.267+02:00AranyköpésSétálunk. Áron megbotlik, leesik. Találkoztál az anyafölddel? - kérdi viccesen tata? Áron: nem, az apuci földdel!!! Majd anyuci földdel, Áron földdel és Ábel földdel is találkozott. A szabályt megtanulta.Vass Enikőhttp://www.blogger.com/profile/01181085739928719934noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5900190336919114530.post-769946678859362112012-03-25T20:57:00.002+02:002012-03-25T20:58:39.158+02:00Áron három évesÁron három éves volt. A szülinapi ajándék egy Verdás autós pályát tartalmazott, egy Bogyó és babócás könyvet, majd a tengerentúli nagynénitől egy fürdőszobai festős játék is volt. Maméktől pénzt kapott ajándékba Áron, amit majd hétfőn egy futóbiciklire váltunk át. A harasztosi tatától és mamától kapott pénznek egyelőre nincs még meg a címzettje, az elképzelhető, hogy Áron bankszámláján landol - mert neki olyanja is van már.
Készültek fotók is, ezeket osztom meg most itt veletek. Enjoy!
<table style="width:194px;"><tr><td align="center" style="height:194px;background:url(https://picasaweb.google.com/s/c/transparent_album_background.gif) no-repeat left"><a href="https://picasaweb.google.com/117345363836007556068/AronkaHaromEves?authuser=0&feat=embedwebsite"><img src="https://lh4.googleusercontent.com/-3atwDFkI1uM/T29oDmRTJwE/AAAAAAAAK8s/bRlTI-2hHnQ/s160-c/AronkaHaromEves.jpg" width="160" height="160" style="margin:1px 0 0 4px;"></a></td></tr><tr><td style="text-align:center;font-family:arial,sans-serif;font-size:11px"><a href="https://picasaweb.google.com/117345363836007556068/AronkaHaromEves?authuser=0&feat=embedwebsite" style="color:#4D4D4D;font-weight:bold;text-decoration:none;">Áronka három éves</a></td></tr></table>Vass Enikőhttp://www.blogger.com/profile/01181085739928719934noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5900190336919114530.post-62561112196429947962012-02-23T09:51:00.001+01:002012-02-23T09:51:54.970+01:00Hol születik a perec?Elkezdődött a kérdezések korszaka. Hol születik a kismalac? Hol lakik a kenyér? Hol lakik a paprika? Hol születik a perec? Honnan jön a víz? És ehhez hasonló érdekes kérdések, amire igyekszünk kimerítő, hosszú választ adni.<br />
<br />
Az esti mesék elmaradoznak, hiszen ha elkezdek mesélni, Áron rögtön elkezdi kiegészíteni a mesét és hangosan mondja-mondja a magáét... és kiderült, nem szeretem a mesélő komkurenciát. Régebb megadta, hogy piros kukásautós mesét kérek, mi meg rögtön produkáltunk egy piros kukásautós mesét, amelybe tűzoltóautó is keveredett, nyilván. Régebb Jancsika és Juliska meséje is menő volt, no meg a kiskakassal és a pipével, akinek a torkán akadt a körte. Meg a Mehemedes rövid versike, meg a kis ökröcskés is - de ezeket is unta már. Ki kell találni valami újat. Tippek??Vass Enikőhttp://www.blogger.com/profile/01181085739928719934noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5900190336919114530.post-32552370943217814612012-02-03T21:09:00.001+01:002012-02-03T21:09:51.544+01:00Fontossági sorrendMég régebb, mikor volt egy pici kis hó, sétáltunk Áronnal. Találtunk egy nagy kincset, egy botot, és Áron megkért, hogy rajzoljak.<br />
- Mit rajzoljak?<br />
- Rajzolj Áront.<br />
Lerajzoltam. Mivel akkoriban Áronnak nagy volt a haja és nem akarta engedni levágni, hosszú hajat is varázsoltam neki.<br />
- És még kit rajzoljak le?<br />
- Apucit.<br />
Meglett.<br />
- Még rajzoljak le valakit?<br />
- Mámát.<br />
Mámát is lerajzoltam, önarcképemet hosszú-hosszú hajjal díszitettem.<br />
- És még rajzoljak le valakit?<br />
Erősen gondolkodik, nem tudja kit is lehetne még megörökíteni a pillanatnyi enyészetnek. Pedig ott a babakocsi, benne Ábel az igazak álmát alussza. Aztán eszébe jut.<br />
- Ábelt.<br />
És akkor lerajzoltam neki Ábelt is.Vass Enikőhttp://www.blogger.com/profile/01181085739928719934noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5900190336919114530.post-19220446578091365972012-02-02T23:15:00.002+01:002012-02-02T23:19:52.444+01:00Minden ÁronÜlünk a vacsoránál. Ábel kicsit nyugtalan, ezért az ölembe veszem. Továbbra is nyugtalan, hasizomból emelkedik fel, mintha már ülne. Tata mondja: ez a gyermek minden áron fel akar ülni. Errefel Áron: nem Minden Áron, hanem Minden Ábel!Vass Enikőhttp://www.blogger.com/profile/01181085739928719934noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5900190336919114530.post-13773531350102629252012-01-18T23:26:00.002+01:002012-01-18T23:26:29.657+01:00Aranyköpés 2.A szemetes szekrény ajtaját Áron becsapja és mondom neki, hogy miért csaptad be az ajtót (én szoktam néha csapkodni az ajtókat, ez az én bűnöm). Errefel Áron: nem csaptam be, csak becsuktam hangosan.Vass Enikőhttp://www.blogger.com/profile/01181085739928719934noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5900190336919114530.post-82423675443044266152011-12-26T20:33:00.003+01:002011-12-26T20:33:45.839+01:00AranyköpésMa este fürdés közben: hangos a víz és nem hallom a gondolataimat - kiabálja Áron, miután megeresztettem a vizet. Illetve ma mama feltette a szemüvegét, hogy olvasson mesét Áronnak, errefel Áron: milyen csinos vagy, mama!Vass Enikőhttp://www.blogger.com/profile/01181085739928719934noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5900190336919114530.post-21500504998911641272011-12-22T16:54:00.001+01:002011-12-22T16:54:34.363+01:00MeglepetésMeglepetés ért bennünket az éjjel-hajnalban: Áron bejött a mi szobánkba, megsimogatta apa arcát és azt mondta apának, hogy játszani szeretne. Erre apa megfogta, betette magunk mellé az ágyba, én megébredtem, mert azt hittem, sírt Áron és nem is hallottam, annyira fáradt voltam, de nem. Áron ott aludt velünk. Most hogy ilyen nagy életében először - korábban altattuk itt a nagy ágyban, illetve mikor pici volt aludt itt velem-velünk. Most a verdás ágya kint van a nappaliban, ott alszik, hogy ne zavarja, hogy Ábel éjjel sír. Bár Ábel éjjel nem sír, hanem alszik, és három óránként megébred enni.... Szóval megvolt az első aludjak az anya-apa ágyában... szívmelengető, hogy ilyen nagy fiúnk van...Vass Enikőhttp://www.blogger.com/profile/01181085739928719934noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5900190336919114530.post-35454383180931823822011-12-12T17:36:00.000+01:002011-12-12T17:36:01.934+01:00SzendvicsÁron most már nem kiskatonákat, hanem szendvicset eszik. Ma nem ízlett neki a diós laska, ezért megkérdeztem, kér-e szendvicset - azért valamit ennie kell. Kért. Egy szelet kenyeret félbe vágtam, majd megkentem margarinnal, tettem rá parizelt - párizsit - és Áron elé tettem- Áron fogta és a két kenyeret egymásra próbálta tenni - anya is így szokta enni a szendvicset végül is - majd anya segítségével ez sikerült is és hát akkor olyan felnőttesen harapta a szendvicset. Először életében. A reggelik könnyebbek lesznek ezentúl.Vass Enikőhttp://www.blogger.com/profile/01181085739928719934noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5900190336919114530.post-61404544531344138312011-12-03T16:21:00.001+01:002011-12-03T16:57:10.647+01:00PuzzleSzámomra mindig is fantasztikus dolog volt látni, ahogy egy síró-rívó kis gömböcből egyszer csak - lassan, de biztosan - értelmes lény lesz. Van itt ez a puzzle, nem a világ legbonyolultabbja, de érdekes Áronnak, mert egy autópályán haladó autók, kamion, daru, rendőrautó, motor van rajta. Először, mikor összeraktuk, akkor még nekem is keresgélni kellett a darabokat, mert nem ismertem. Azóta Áronnal többször is összeraktuk, mindig magyaráztam, hogy is kell figyelnie az összeillő darabokat. Azóta a kedvenc szórakozása egyedül összerakni, majd szétszedni majd összerakni, majd szétszedni. És már nem is kell hozzá segítség. Szerintem egy puzzle-t összetenni bonyolult feladat - bonyolultabb, mint a nadrágot lehúzni vagy felhúzni - erre Áron nem hajlandó - bonyolultabb, mint mondani, hogy kell pisilni kakilni - vagy talán egyszerűb??? Fene tudja...Vass Enikőhttp://www.blogger.com/profile/01181085739928719934noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5900190336919114530.post-50484190653458226042011-11-29T21:46:00.001+01:002011-11-29T22:11:34.687+01:00A figyelem elterelés művészeteA dac korszakát élő majdnem három éves Áronnál a figyelemelterelés művészetét a tökéletesre fejlesztettük: nem foglalkozunk az aktuális, hisztit kiváltó kérdéssel, hanem valami izgalmasabbra tereljük a témát. Vagy ha például épp a teszkós kuponokat tartalmazó füzetet szeretné elcsenni, akkor épp a PcWorld-ből kieső játékkatalógust adjuk a kezébe helyette. No, de kiderült Áron is tökéletesre fejlesztette a figyelem eme elterelésének a módszerét: a játékkatalógust odaadta apa kezébe, hogy tessék apuci, neked adom. Majd miután leszállt a székről, az asztal sarkára tett teszkós kuponfüzetet egy blazír mozdulattal elvette és már ment is volna tovább. Mesterektől tanult...Vass Enikőhttp://www.blogger.com/profile/01181085739928719934noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5900190336919114530.post-64779842281672168552011-11-06T17:43:00.001+01:002011-11-06T17:44:15.764+01:00VisszaesésSzóval visszaesés van pisi terén, muszáj napközben is pelust tenni a kis békára, olyan Up and go jellegűt, vagyis, ami bugyipelenka. És hát gyakran beleereszti a pisit - bár van, mikor szól, hogy kell pisilni, ez eléggé változó. Ha kaka készülődik, akkor mindig szól, azt valahogy megtanulta.<br />
<br />
Nyilván, hogy a tesó hazaérkezése - immár két hete van itthon - okozza ezt a visszaesést. Meg hogy kevesebbet tudunk rá figyelni. Aggódom, hogy hogy lesz ebből márciusban óvodába menetel - mert fejlődésére rendkívül jó hatással lenne a társaság, a sok gyermek. No, de ez majd márciusban kiderül, hátha addig sikerül megtalálni a megfelelő egyensúlyt a kis Ábel és Áron nevelése között.<br />
<br />
Ja mélyen benne vagyunk a dackorszabban, tegnap este annyira kihúzta a dugót nálam, hogy eljárt a kezem, és biza a feneke bánta. Én is megbántam azon nyomban, és sírva is fakadtam - még sok hormon tombolhat bennem - de ht muszáj volt valamit tenni, annyira elkapatott lett, dacol, és csak azért is tesz valamit, hogy mi kérjük, ne tegye... ez van.<br />
<br />
Most a jövő héten kedden lesz az első nap, mikor Ábel, Áron és én egyedül leszünk itthon, apa megy dolgozni, mama ma ment haza. Kíváncsi vagyok, hogy fogom bírni ...Vass Enikőhttp://www.blogger.com/profile/01181085739928719934noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5900190336919114530.post-73891515056289295852011-10-30T11:26:00.000+01:002011-10-31T15:31:24.870+01:00IndinájosAnya, tedd fel az indinájos rajzfilmet - Lucky Lucke című opuszban egy cowboy szerepel, de Áron indiánként tartja számon.Vass Enikőhttp://www.blogger.com/profile/01181085739928719934noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5900190336919114530.post-15177629251492709662011-10-26T13:40:00.000+02:002011-10-26T13:40:29.974+02:00Megérkezett a kistesóVegyesen fogadta Áron, hogy egy síró-rívó kis emberke költözött egy hete a házunkba: hol vigasztalja, ha sír - a szeretett piros maciját neki ajándékozta, csak ne sírjon - hol pedgi követeli magának a figyelmet. Mivel Ábel egy hordozható ágyban alszik - ahogy annak idején Áron is - Áronnak is elő kellett venni a tavasszal eltett kiságyát és felhúzni. Majd mivel Ábelnek van egy játszószőnyege amin jelenleg alszik, Áronnak is elő kellett venni a régit és felhúzni az ágyába - érdekes a nagyfiút ebben a kicsiknek kitalált világban látni.<br />
<br />
Mama ittvan , hogy segítsen Áronnal, a kis békuci azonban rajtunk lóg, amint csak teheti... De Mama segítsége nélkül nem tudom hol állna most a ház meg minden.... Szóval még szokni kell a tesó gondolatát, igaz számára csak fél év - év múlva jelent majd érdekességet Ábel, mikor tud majd vele játszani kicsit.Vass Enikőhttp://www.blogger.com/profile/01181085739928719934noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5900190336919114530.post-14808844338372059932011-10-02T13:45:00.001+02:002011-10-02T13:45:12.741+02:00SzokásainkMint mindenki, Áron is a szokásainak a rabja. Vegyük például a fürdést: mindig úgy fejeződik be, hogy Áron a fellépőjéről - mert mióta pisil, mint a nagyfiúk a vécébe, már ilyenünk is van - nézi, hogy is folyik le a víz a kádból. Addig áll ott, amíg az utolsó örvény le nem folyik, majd odahívja édesapját, hogy mossa le a kádat. Vagy hogy a vizet egy kis almaléval kell megbolondítani, ahhoz, hogy jóízűen megigya. Vagy hogy igazából kakilni a trón bilin szeret: az autós és a kacsás bili már kiestek kegyeiből.<br />
<br />
Voltunk nemrég egy hétvégére Balatonon, így Ábelke születése előtt, hogy pihenjünk még egyet családilag. Áronka nagyon imádta: volt a szállodánál egy kis medence, ahol meleg volt a víz, és ott lubickolt velünk együtt. A medencével az volt az érdekes, hogy buborékokat fújt időnként, ilyet meg olyat, nos hát ezeket is nagyon imádta. Majd másnap elmentünk bobozni - anya ült a padon és vegetált a pocakkal, míg a fiúk suhantak gyorsabban és gyorsabban lefelé a domboldalról. Majd volt ott ugrálóvár, meg kisautó, meg kisház - családi napot tartottak a bobos helyen. Nagyon-nagyon élvezte.<br />
<br />
Annyira, hogy valamikor ezután hajnalban megébredt, hogy menjünk a Balatonra felkiáltással. Apa mondta neki, hogy most nagyon korán van, nem mehetünk, mire Áron sírósan: Menjünk a Balatonra! Apa beadta a derekát és azt mondta, hogy jól van, megyünk. Erre Áron megnyugodott és visszafeküdt, reggel szerencsére nem kérte számon, miért nem megyünk .... bár igaz, apa nem azt ígérte, hogy reggel megyünk, hanem, hogy megyünk. Jövőre is mehetünk...Vass Enikőhttp://www.blogger.com/profile/01181085739928719934noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5900190336919114530.post-43532788125348986952011-08-28T18:44:00.000+02:002011-08-28T18:44:16.784+02:00Bili krónikák első fejezet - avagy a bilibogár születéseA nagy meleg nyárra való tekintettel - no meg Áron majd két és fél éves korát figyelembe véve, illetve az unokatesó bizireszotatási sikereinek hatására - nálunk is elérkezett a bilire szoktatás ideje. Miután hazajöttünk az egyhetes balatoni nyaralásról, ahol a kis békánk egyszer ő maga kérte, hogy az ottani vécére kakilhasson, neki is láttunk. Káleb unokatesó - aki csak október végén lesz két éves - már átesett ezen a szoktatási fázison, ezért Iza nagynénitől kértem tanácsot, hogy mi is legyen a módszer. Alapnak ő ezen az oldalon olvasottakat javasolta: az angol nyelvet nem tudók részére rövid összefoglaló következik.<br />
<br />
Miután a baba már mutatja a jeleit annak, hogy kész lenne már nem a pelusba, hanem a bilibe végezni a dolgát - például tiltakozik a pelenkafelvétel ellen, szívesen megosztja dolgait a többiekkel, előfordul, hogy reggel csupa száraz a pelenka - akkor érdemes elkezdeni a szoktatást. Egy héttel a szoktatás elkezdése előtt meg kell magyarázni neki, hogy már kevés a pelenka, elfogy, ezért meg kell tanulni a bilizést. Az elsődleges szoktatás három napot vesz igénybe, amikor teljesen a babára kell figyelni, illetve úgy tervezni napjainkat, hogy nem megyünk el sehova. Készülni kel lsok-sok bilivel, törlőronggyal, hogy a földet legyen mivel feltörölni, finom almalével vagy a kedvenc itallal. A szoktatási nap reggelén levesszük a pelenkát a babáról, meztelenül marad deréktól lefelé az egész szokatási idő alatt, és elmagyarázzuk neki, hogy ott a bili, üljön rá, ha érzi, hogy jön a pisi-kaki. Az első nap rengeteg lesz a baleset, ezért a szőnyeget csavarjuk fel, készüljünk lelkileg a kudarcra. A baba első három, négy alkalommal biztos, hogy a földre pisil, ilyenkor mondjuk neki, hogy szomorúak vagyunk, együtt töröljük fel a pisit - ne szidjuk, ne mondjuk, hogy haragszunk, mert ez nem segít. A negyedik-ötödik alkalommal már eltalálja a bilit - ekkor közösen járjuk el a magunk által kitalált bilitáncot - mi kézfelemeléssel körülugráltuk a bilit meg szaladtunk a konyhában. Ez megerősíti a babában, hogy jó dolog, hogy a bilibe pisil. Ha úgy érezzük, alváskor adjunk rá pelust, ez nem befolyásolja a további eredményeket, de magyarázzuk el, hogy a pelus a biztonság kedvéért van. Mi egy idő után Áron ágyát pisibiztossá tettük - az Ikeában kaptunk olyan lepedőt, ami nem engedi át a vizet - így ha a pelus nélküli alváshoz ragaszkodott, akkor a kiságyban aludt. Éjjelre kapott pelust, de hacsak a lefekvés előtt nem ivott sok vizet, reggelre száraz maradt.<br />
<br />
Második nap ugyanúgy telik mint az első, azzal a kivételllel, hogy kimegyünk egy órára, erre az időre nadrágot húzunk rá. A kimenetelt időzítsük a pisilés utánra rögtön, így a 40-50-60 perces kint tartózkodás pisimentesen garantált. Vagy nem :-D. Harmadik nap is ugyanez, de ekkor délelőtt és délután is ki lehet menni 1-1 órára. Ezek után a balesetek gyakoriak lesznek még - egy nap egy baleset garantált -, de ha 75 százalékos a sikeres bilibe pisilések aránya, akkor érdemes tovább foglalkozni a dologgal, ha nem, akkor próbáljuk később. Mivel a meztelen alsótest itt a lényeg, ezért ideális esetben nyáron vágjunk bele - a pisitől kimosott nadrágok is hamarabb száradnak.<br />
<br />
Nos Áron a harmadik nap végén már a kakit biztosan a biliben végezte, a pisivel még előfordultak balesetek, főleg kint, játszás közben, Ezért azt vezettük be, hogy kint 40-50-60 percenként mi pisiltettük - így megtanult a mi kérésünkre is pisilni, ez jól jött, mikor ide-oda mentünk és nem szerettünk volna a bepisilt babát újraöltöztetni. Gyors hasmarskor is egyszer-kétszer beszaladt a gatyóba a dolog, de aztán lassan-lassan megszokta a dolgot. Igaz, a tegnap fordult elő először, hogy nadrágban volt egy rendezvényen, és ő szólt, hogy kell pisilni, nem engedte a gatyájába és minden rendben volt. Mostanság éjjel is megébred, hogy kell pisilni - ez kétszer fordult eddig elő - , ilyenkor a bilire ül, ahol kókadozva, a szemét behunyva tartva engedi ki a pisit.<br />
<br />
Három bilink van: az egyik egy székhez hasonlító trónbilinek nevezzük, amit a 100 forintos boltban szereztük be. Ennek kivehető pisi tartálya van, így nem kell az egész macerát magunkkal hordani. A zöld kacsás bili még énekel is, ezt Tescoban szereztük be. Egy harmadik bilit, autósat Zsuzsáértól kaptuk - ez tele van ragasztva matricákkal, ez is zenélős - ez a kedvenc, hiszen piros is meg autó formájú is. A zenélős dolog nem annyira jó, az Für Elise felcsendülése nem hoz lázba - szegény Beethoven ha tudná, hogy hol használják zenéjét -, Áron sem lekesedik már a zenélő bilitől, szóval kár volt beszerezni így utólag.<br />
<br />
Másfél hónappal a bilire szoktatás elkezdése után már elég jól állunk, néha baleset előfordul, de hetente 2-3 maximum. A balesetek akkor fordulnak elő, ha sokat játszik vagy ha nagyon fáradt. Mint már írtam, estére kell még pelenka, de az egy héten egyszer vizes, akkor ha sokáig alszik és este nem pisil lefekvés előtt. Erről egyelőre még nem mondunk le. A nappali alvások pelus nélkül, de óvintézkedések mellett történik, itt is rendkívül ritka a baleset - pont most, miközben ezt írom egy pici kicsorgott az ágyba, de nyöszörgött és akkor rögtön a bilire ült, ahová ment a több is. Szóval erről egyelőre ennyi.<br />
<br />
Bilibogár = apa így szólítja a kis békát, aminek ő nagyon örvend :-D.Vass Enikőhttp://www.blogger.com/profile/01181085739928719934noreply@blogger.com0