Pár napja Áronka nagyon nehezen evett, fintorgott, phujogott, összeszorította a száját, de istennek sem akart enni. Azt észrevettük, hogy ilyenkor joghurtból szívesen eszik, és ha a kezünkben volt a joghurtos doboz, akkor a másik tálkából is lehetett lapátolni mellé az ételt. Nem igazán tudtuk mire vélni a dolgot, míg aztán ma teljes bizonyossággal ki nem derült: Áronka unta a tányér színét, illetve azt, hogy egyszerű fehér volt, nem volt színe. Kedvencét, a tökfőzeléket a fehér tálból sem volt hajlandó megenni, ezért gyorsan átlapátoltam egy színes joghurtos dobozba, na jó kettőbe. Onnan hajlandó volt enni. Mind az egészet kiürítette, még joghurtot is evett mellé, 270 grammot vágott be csak úgy né. Szóval a színes pohár a nyitja mindennek.
Ma megkóstoltuk a tehéntúrót, kis joghurttal keverve adtam neki, nem volt annyira éhes, pár kanállal evett belőle, de épp elég volt. Ezután a székében ülve grissinit meg kekszet ropogtatott, hát inkább a morzsolás volt nagy, mint az evés, de élvezte az önálló tevékenységet, azt biztos. Ilyenkor mindig megijeszt, mert néha-néha félrenyel, túl nagy falatot akar lenyelni és nem megy, de eddig mindig ügyesen kiköhögte.
Mától eldöntöttük, hogy az etetőszékben lesz etetés, azt a székét, melyben hátradőlve lehet enni, nyugdíjaztuk. Elvére már nagy fiú, lassan nyolc hónapos. És jobban szereti is az etetőszéket...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése