Babaexpó

Szerveztek Budapesten a volt sportcsarnokban, jelenleg Papp László Sportarénában egy baba-mama kiállítást. Amire nagy szeretettel készülődtem, hogy akkor milyen sok szép dolgot látok én majd ott, és Áron és az apukája.
A bosszúság már ott kezdődött, hogy a pénztárnál nem voltak hajlandók elfogadni a sajtóigazolványt, így nekem is meg kellett venni a belépőt - ami fejenként 1600 forintba került. Nos, ezért a pénzért szerettem volna látni is valamit, de sajnos a magyar kiállítások színvonala itt is a béka segge alatt volt, szinte semmi érdemlegeset sem láttunk. Ott kezdődött az egész, hogy nem működtek a felvonók, így a lépcsőn kellett lecipelni a küzdőtérre a babakocsit. A szervezők mentségére legyen mondva, két fiatal ember csak azért álldogált ott, hogy segítsen a babakocsikat lecipelni - így is láttam anyukát, aki egyensúlyozott egymagában a babakocsival lefelé a lépcsőn.

A bejáratnál úgy kellett elkérjem a repi ajándékokat tartalmazó zacskót, mintha nem fizettem meg volna a belépőt - biztos kisugárzott rólam az újságíró aura. A repi ajándékok két papírzsepi csomagból, Knorr zacskós levesből, Nivea termékmintákból és egy apró, Áronnak nem adható ajándékból állt. Szóval elég drágán vásárolt termékminták voltak, hadd ne mondjam.

Az első pultnál biopamutból készült ruhákat lehetett látni. Itt még mindig fel voltam háborodva, és mikor megláttam, hogy biopamut - mellesleg méreg drága minden- nos akkor felháborodtam, és kissé indulatosan kérdeztem, hogy már a pamut sem bio???? Ezen tényleg kiakadtam. Azután egy jó dolog is történt, hiszen kiderült számomra, hogy van kis úszópelus, amit nem kell eldobni, hanem mosni lehet, szépen beszívja a kakit, ha az történne meg a vízben. Ezt vettem is egyet, szép mintásat, halacskákkal, 2700 forint volt, egy úszópelus csomag 2000 forint volt legutóbb, úgy hogy mindenképp megérte.

Továbbhaladtunk még egy jó dolog volt, Univer babaétkezőt állított fel, ami abból állt, hogy voltak asztalok meg székek, lehetett Univer babaételeket kérni étlapról, desszertet is, a hosztesszek megmelegítették, kaptunk ajándékba előkét meg kanálkát. Áronkának ízlett a kaja, majd ebből is fogok majd vásárolni, hiszen néha unhatja már a sok sütőtökfőzeléket és karfiolt. Ezután peluscserélő helyet kerestünk. Összesen kettő, azaz 2 volt felállítva, de arról is a Liberó gondoskodott. Szépen is volt sor előtte. Szerintem kicsit többet is lehetett volna.... no de ne legyenek elvárásaink.

Szórólapok tucatjait tettem be a zacsiba, ezeket itthon átnézegettem és ki is dobtam azóta. A legkitartóbb szórólap osztogatók valami bébiszitter tanfolyamot hirdettek meg, a leányzót már messziről megismertük, hangosan mondtuk, hogy köszönjük, de nem. Ha az összes felkínált szórólapot eltettük volna, akkor biztos vagy 15 lett volna belőle, így megúsztuk hárommal.

Kevés volt a jó ruha, kevés volt az újdonság, kevés volt az a stand, amire mondhattam volna, hogy na igen, ez érdekes, ez jó. Volt babaugráló - de az 50 ezer forintos kategóriájú, babakocsit is láttunk 495 ezer forintért. Ami jópofa volt az egy kis faautó, amit úgy lehet hajtani, hogy az ember - bocsánat a baba - a kormányt forgatja ide-oda. Ilyet szeretnénk venni majd Áronnak. Ja vásároltunk még egy játékot, egy villogó,éneklő, színes-szagos mobiltelefont, aminek az oldalát szépen puhára kipárnázták. Ezt szeretjük. No és kábé ennyi. Szerettem volna valami kis ruhácskát vásárolni, de ami kint volt vagy nem volt jó, vagy nem volt akkora méret, vagy méregdrága volt. Úgy hogy az elmaradt. Ahogy elmarad a jövő évi baba-mama látogatás is, hiába harangozták be már msot.