2009. december 1., kedd

Aktivizálódunk

Áronka nagyon aktív az utóbb időben. A kis pelusos asztalon folyamatosan ide-oda forog, hasra csapja magát csak úgy né, hamar, nehezen lehet már pelenkázni, nem marad meg a hátán. Néha két emberre van szükség, hogy pelenkát cseréljünk, bár az utóbbi időben igyekszem valamit adni a kezébe, hogy azzal foglalja el magát, még ameddig háton van.

Nagyon jól tud már kúszni, ahova el akar jutni, oda eljut. Kúszás közben néha megemeli a fenekét, próbálkozna a mászással, de még nem jöttek össze a mozdulatok. Élvezi a sólámpát, annak a drótját, szereti macerálni mindent, ami útjába akad a földön. Összeszedi és megeszi a kis pöszöket, szinte élvezettel vadássza őket.

Egyre több mindent tud: ha nevén szólítjuk felnéz ránk, örvend, ha látja, hogy a joghurtos doboz közeledik, vagy ha meglobogtatjuk kedvenc cumiját. Amikor édesapja este hazajön, akkor hangosan kacag neki, örvend, hogy újra láthatja. Ha álmos, de még van lehetősége játszani, akkor játszik .... ha nagyon elfárad és nem tesszük be a kiságyába, macija mellé, akkor elkezd hangosan kiabálni, netán sírni, hogy ő álmos. Érdekes, mert ha álmos, akkor a kacagás könnyen sírássá fordul át - vagy fordítva, a sírás kacagássá.

Beszélgetünk is most már, mámmmáám a kedvenc szavunk, ba-ba-t pedig halkan, pattogtatva mondja, de már neeeeem-et is hallhattunk tőle. Még nem tudom pontosan, mikor is kezdi el a mámmmmám-ot, de naponta többször is szokta.

Reggelente vagy szopizik vagy nem, ezt őfelsége dönti el. Mikor nem akar szopizni, akkor szívesen harapdál kis fogaival - ezt mindig is zokon veszem. Ezután tejporból kap tejet, de nem iszik meg túl sokat, biztos mindig megmarad valamennyi az üveg alján. Jön tejpép - kis kifli darabokkal dúsítva - lassan más is kellene reggelire, mert már unja. Ezután alvás, majd ebédre megébred, ekkor valami főzelék vagy húsleves van valami kis hússal. Próbálkoztam a csirkemájjal, de nem szerette, így maradtunk a csirkemell filénél. Ebéd után még valami gyümölcsöt is eszik, majd féktelen játszadozás következik. Ha nem esik az eső, séta ekkor van. Három-négy óra körül újból megéhezik, ekkor meg szokta enni az ebédről megmaradt főzeléket, bármit, ha sokat evett, akkor csak joghurtot vagy gyümölcsöt eszik. Ekkor szokott kis kekszet is rágni. Majd délután újból alvás következik, majd ébredés után újból eszünk valamit. Este megpróbálok tejporos tejet adni, de 100 grammot szokott meginni, ennél több nem csúszik le. Azután jön az alvás, ami 10 óra non-stop pihenés lett az utóbbi időben.

No, hát így alakul a napirendünk. Jön majd a karácsony, utazunk haza a szülőkhöz, ez fárasztó lesz Áronkának is, az biztos. Kíváncsi vagyok, hogy fogja-e majd szeretni...

Nincsenek megjegyzések: