Ajándékba kaptunk egy hordozó kendőt, olyat, amit az ember a nyaka köré teker és a kis síró-bőgő masinát beleteszi, majd viheti magával mindenfelé. Nos, ma volt a napja a kipróbálásnak. Áron rögtön elaludt, amint anyuci vagyis az én hasamra került. Úgy érzem magam, mint várandós koromban - szerintem Áron is azért nyugodott meg, mert benne is ugyanezt idézhette fel. Én nagyon-nagyon szeretem. Csak pisilni nem tudok tőle. Igaz, nem is próbáltam.
Mára várjuk a nagyszülőket, mind a négyen ma jönnek látogatóba. Megsúgom, Áron fotót és Áron kis lábának a lenyomatát kapják meg ajándékba. Az éjjel nagyon sokszor felébredtünk, nagyon sokat szopiztunk, aminek meg is van az eredménye, óriási kakis és pisis pelust dobtam ki ma reggel. Éjjel nem szeretek pelust cserélni, szerintem hadd tudja a kis kópé, hogy most aludni kell, nem pedig ficánkolni. Remélem sikerül az éjjeli alvásra rászoktatni, most már tíz órától alszik - egy olyan órás-másfél órás megszakítással. Érdekes, hogy nem éhes, legalább is, mikor ébren volt ennek a jeleit nem mutatta. Egy átevett éjszaka után én sem lennék... Nehéz lesz a nappalra szoktatni, attól félek.
A tegnap esti hétórás szopi és mérlegelés után ()fürdés előtt, pucéran) 4, azaz négy kilót és 20 grammot nyomtunk. A szülletési súly sem volt kicsi, 3 kiló és 770, azóta fogytunk is, azt hiszem a mért legalacsonyabb érték 3 kiló 590 volt. Vannak babák akik még ennyivel sem születnek... Mindig mondom, hogy azért születtünk ilyen nagy súllyal, hogy legyen helye a tévedésnek... Most úgy tűnik, a jó útom járunk, súlyunk gyarapszik, már csak az éjjeli alvás beállítása feladat.
Vásároltunk ma egy orrszívót, mert néztük, hogy Áron orra kicsit kakis - bár az egyikből ma reggelre eltűnt, a net szerint kiprüszkölik a gyermekek. De az orrjáratot fontos tisztán tartani, mert a kis csecsemők állítólag csak az orrukon tudnak egyelőre lélegezni.
No ennyi jut eszembe. Képeket később teszek fel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése