2010. február 17., szerda

Kalandos nap

Már régóta szerettünk volna menni Pásztóra ringatóra, de végül is a ma jött össze minden: stimmelt a dátum, senki sem volt beteg, szerda volt és em hétfő, tehát nem voltunk úszni, nem hullott óriási hó. Csak egy dolog hibádzott: senkinek se volt autója. No, de mivel nagyon elszántuk magunkat, ezért Bettyvel úgy döntöttünk, hogy busszal megyünk be Pásztóra. Nincs messze, hat-nyolc kilométer lehet, kevesebb is talán, de babakocsival, babákkal nem egyszerű. Arrafelé alig fértem fel a buszra Áronnal és a babakocsival. Betty Emesét hordozóba hozta, babakocsit édesanyja elvitte munkahelyére. Visszafelé már több hely volt, de utálatos volt, hogy nem volt időnk arra, hogy megegyünk nyugodtan valamit egy vendéglőben, futva bedobtuk a teát, nem akartunk két óráig ott dekkolni, ahhoz azért túl hideg volt kint, szaladtunk a buszhoz. Fárasztó volt nagyon, az biztos.

És a ringató? Áronka nagyon élvezte, hallottunk új dalokat, új mondókákat, a Mátyás király levelet ír a legédesebb - ezt jegyeztem meg. Ennek a szövege: Mátyás király levelet ír, Mátyás király levelet ír, Átolvassa: itt egy hiba...átolvassa: még egy hiba... Összegyűri, és kidobja!!! a levelet a babuci hátán írjuk meg, az ujjunkkal, az átolvasás közben is simogatjuk a baba hátát, mintha keresnénk valamit, amikor megtaláljuk a hibát, akkor rá kell bökni, ujjal, kicsit megszúrni a babát, majd amikor összegyűrjük a levelet, akkor mindkét oldalát gyumickoljuk a babának, majd mikor kidobjuk a levelet, akkor a babával együtt dobjuk ki, vagyis a babát dobjuk a levegőben.

Nincsenek megjegyzések: