2011. január 25., kedd

Nyűgös, hisztis, rémséges napok

Eljött az az idő, amikor a kis aranyos baba, aki mosolyog gagyog és mindenkit megnevettet egy kis nyűgös, hisztis és fárasztó babává vált. Talán a betegség az oka - karácsonykor a nagy rokonlátogatás betegséget is hozott nekünk, antibiotikum kúrával kezdtük az évet, majd azután most is betegek, lázasak lettünk, további antibiotikum kellett -, talán az, hogy nem mehettünk ki a házból, nem tudom. Az biztos, hogy már reggel rossz Áron kedve - tegnap biztos, hogy álmos volt, ma reggel apa visszatette a kiságyba a megébredt és nyűgös babát, aki vissza is aludt. Neeeem, neeeeem és neeeeem - majd dobálja magát a földön, semmi se jó neki - főleg akkor, ha az ellenkezik az ő elképzelésével és akaratával.

Enni borzasztóan rosszul evett az elmúlt időben, kis pocakja már el is tűnt, ezért igyekszünk kedvében járni a finom falatokkal. De ez is csak frusztráció forrása, dobálja le a kenyeret, a kanalat, az ételt, csak ő akarja kanalazni a levest, amit nem tud jól, ezért újból mérgelődés, hiszti következik. Tegnap a Bogyó és babóca könyv mentette meg az ebédet, megígértem, hogy ha eszik, akkor evés közben olvassuk közösen a könyvet - ehhez persze apa is kellett, de végül megoldottuk. (Rögtön eszembe jutott, hogy mikor gyermek voltam, csak könyvvel tudtam olvasni, ma is olajfoltosak, spenótzöldek a Monte Cristo gróf könyv lapjai, de hát én akkor már egyedül tudtam olvasni és enni, mikor ez volt!!!)

Tegnap este kilenckor aludt el a kis béka, reggel, mikor apa ment volna dolgozni felébredt, de aztán a már említett hisztis mellékzöngével vissza is aludt. És ezt 10 óráig művelte, és azután is egy fél órát az ágyban lustult - éhes is volt, de nagyon, kiszívta a tejet az üvegből, megevett sok zakuszkát kenyérrel - na jó ott is volt ám hiszti, de túléltük.

Majd annak ellenére, hogy tudom, hogy nincs teljes egészében meggyógyulva kimentem vele a ház elé - szépen szállingozott a hó, hideg is volt kellőképpen, hogy a bacilusok ne terjedjenek ha kell ha nem - és ott voltunk vagy 40 percet. Kis eséstől eltekintve szinte hiszti mentesen telt kinn az idő, játszottunk a motorral, kutyával, cicával, még pár másodperces hintázást is kibírt a kis béka. Majd hisztivel be, maci nélküli elalvás (ilyen a maci elalvást segítő feladatának megszületése előtt nem volt, vagy ha igen, akkor is ott volt a macipótló fóka), azóta is, vagyis három órája húzza a csendest. Talán ez a hiszti igazi oka? Kimerült? Én reménykedem, hogy igen...

Nincsenek megjegyzések: