Tegnap este, miután a nagy kinti kerti kalandból betértünk a házba - nem történt semmi különös, csak ettünk epret, cseresznyét, futottak a kutyák, játszottunk a faházban, kergettük a macskát - majd apa is hazaérkezett, Áron felmászott egyedül az etetőszékébe - ezt már egy ideje teszi, kisebb-nagyobb sikerrel -, szépen elhelyezkedett, majd kijelentette: Éhes vagyok.
Anya-apa erre a soha sem hallott Áron kijelentésre összecsapta a kezét, és jött a terülj-terülj asztalka kis kolbásszal, az elmaradhatatlan ubival, a szigorúan nagy falatokban harapható és sokat maszatoló paradicsommal, no meg a felvágottal, minek közepére szabályos lyukat kell harapni - az érdeklődés a lyuk eltüntetésére már nem terjed ki.
Szóval megvolt egy újabb első...
1 megjegyzés:
Hajaaaj, boldog-nyugodt szülők! Ákos ejsze volt már hétéves is, amikor először mondta... s azóta sem gyakran.
Megjegyzés küldése