Nagyon elfoglalt hétvége

A grandhiszti előtt kissé elkényeztettük Áronkát egy igen tartalmas hétvégével. A hétvége pénteken kezdődött, amikor apuci elvitt minket Budapestre, kitett minket az állatkertnél, majd délután hatkor jött utánunk. A közbenső időben háromszor cseréltünk pelenkát, ebédeltünk egy tálcás étteremben - ahová be lehetett tolni csak úgy a babakocsit, nem volt lépcső akadály, a zsiráfokat néztük, amint a kezünkből kinézték az ételt, a jegesmedvét csodáltuk meg, amint a medencéjében egy labdával játszadozott, bementünk a lapkeházba, megnéztük az orrszarvúkat, aludt Áronka háromnegyed órát, evett egy kis grissinnit, ivott sok vizet, rohangált a kis szekerek után, amit az állatkertben bérelni lehet és nagyobb gyermekeket lehet bennük húzni, meghallgattuk, hogy ordítanak a majmok, játszottunk a játszótéren... szóval eltelt a nap.

Másnap, szombaton Tibi cégének nyári családi rendezvényére voltunk hivatalosak. Egy budai sportelepen volt mindez, ahol műfű volt műfocipályával - de legalább érdekes volt. Az indulás kalandosra sikerült: apuci, Áronka az autóban, anyuci zárja az ajtókat, beült az autóba, apuci elindul, anyuci csatolná be az övet, mire beszippant egyet a levegőből és szól: kaki van, menjünk vissza. Vissza ötven méter, apuci hozza Áronkát anyuci nyissa az ajtókat, pelus le, kaki le, krém fel, új pelus fel, apuci kivisz Áronkát, anyuci zárja az ajtót, beszáll az autóba, apuci indul, övet be. A sok izgalomra Áronka aludt egyet a rendezvényig - Iza szokta mondani, hogy amerikai férje, Joel, az autóba alvás üzemmódba teszi magát, olyan sokat utazott már autóval, talán ez van Áronnal is... A rendezvényen ebéddel indítottunk, majd egy rekordkísérlet - a legnagyobb X betűt raktuk ki emberekből, akik piros és fehér kendőt viseltek, és ezt állítólag egy repülőgép is fotózta. Majd zenét hallgattunk, emgnéztük a többi Axa babát, aztán Áronka felfedezte a körhintát, ahonnan nem lehetett kiszedni, szerencsére sok elfoglaltság volt másoknak is a rendezvényen, így nem tolongtak a babák ezen a körhintán, így Áronka nagyon is élvezte és szerette. Zenehallgatás: amikor a zenészek elkezdték, azért volt normális hangosítás. Áronka fogta magát és a füvön előre szaladt az ott üldögélő emberek közé, és az első sorban táncikált és táncolt. Nagyon élvezte - volna - a hangos zenét, de apuci hátrébb hozta, hogy azért ne süketüljön meg már ilyen kis korában.
Az úton hazafelé természetesen azonnali alvás volt az autóban, a hatvani Tesconál felébredt, ott vásárolgattunk ezt-azt, majd haza. Vasárnap egész nap lustulás folyt, de meg lehet nekünk bocsátani...

Az állatkerti játszótéren


A körhintában

Jön a nyár

Most így július elején végre le lehet írni, hogy jön a nyár. Ennek én speciel annyira nem örvendek, mint amennyire a nálamnál húsz kilóval könnyebb Tibi, de hát ez van. A nyár ily gyors beköszöntét egy kis hajvágással, Áron meg kitartó hisztivel ünnepelt.

Április végén, május elején vágtuk le utoljára Áronka haját, mielőtt tavaszolni mentünk volna. Azóta egészen jól megnőtt, így a nyár közeledtével azt gondoltuk érdemes újra leporolni a gépet és nyírbászni Áronkát. Egészen jól tűrte, etetett engem a neki szánt sós pálcikákkal, nem szerette, hogy az apró hajacskák szúrják - következő alkalommal lesz majd valami kis köpeny is a nyaka körül.

A hisztit Áronka az orvosi rendelő előtt prezentálta. Emesével fel és alá sétáltak a mozgássérülteknek épített kis emelkedőn, mindaddig, míg Emese meg nem botlott és be nem ütötte a kis fejét (később ugyanott még egyszer megütötte a kis buksiját). Mivel nem szerettem volna, hogy Áronka is hasonlóan járjon, és mivel Bettyvel megbeszéltük, hogy egy mellékutcában talán biztonságosabb lenne, felkaptam, a kezébe akartam nyomni egy száraz fenyőtobozt, és be szerettem volna tenni a babakocsiba. Hát nem nagyon sikerült, Áronka sírt, megfeszítette magát, dobálta ki a kocsiból.... szóval a grand hiszti klasszikus elemeit mutatta. Nekem sem volt már túl sok türelmem, az az igazság, de nem akartam engedni utánna, nem akartam visszaengedni a feljáróra. Két-három perces küzdelem után sikerült a székbe csatolni a biztonsági övvel - a sírás ott is folytatódott - majd elindultunk, persze hamar megvigasztalódott, ivott vizet, lenyugodott, majd a ksi mellékutcában egy fehér autót matatott szüntelen, evett banánt, szóval már semmi baja nem volt. Az én lelkiismeretem viszont teljesen át volt lyuggatva a sok furdalástól - ez azóta is tart. De hát ez van, grandhisztik is kellenek...

Pénteken lesz nagy babaklub, ha minden igaz, no de erről később.

Úszás

Az utóbbi idő kánikulás időjárása miatt, és mert nem voltunk Kolozsváron, nem voltunk meghűlve, sokat voltunk úszni. Ma is elmentünk, és jól esett mindkettőnknek. A kis medencében Áronka önállósítani kezdte magát: karjára két karúszót teszünk, elengedjük és lábával küzdi magát előre. Persze, a kezét az ég világon semmi pénzért nem mozdítaná meg, de a lábával eléggé jól tapossa a vizet. És szereti. És körbenéz mindig. És észreveszi, ha kisiskolások hada néz be a földszinti ablakon a pincébe lévő medencébe, ahogy az ma is történt. Szóval élvezzük az úszás minden pillanatát...

Emese, a kaszkadőr

Változunk

Régebbi videofelvételeket rendezgettem, nézegettem Áronkát, hogy az elmúlt idő alatt milyen sokat változott... Értelmesebb, akaratosabb, néha hisztisebb lett, látszik, hogy vannak igényei - hogy egyen finomságokat, hogy játszunk, hogy sétáljunk kint, hogy húzzuk magunk után a piros autót vagy a neonzöld lovacskát.

Apropó húzni: mostanság az a szokása, hogy nekünk adja a piros autót vagy lovacskát - ha nem vesszük észre, vagy nem akarjuk észrevenni, hogy ő nyújtja a játékot, akkor nyöszöröz -. mi pedig a házban kell húzzuk előre hátra az autót. Ő szalad utánna, de már nagyon éles eszű, mert rövidíti az utakat, ha van rá lehetősége, átbújik az asztal alatt, ha úgy ítéli, hogy hamarabb odajut. Tanulgatjuk felismerni a tárgyakat, ez a kanál, a cipő, én meg kérdem, hogy hol a kanál, cipő. Általában nincs gond, hamar megtanulja az új tárgyak, játékok nevét. A tigris azonban valahogy nem megy neki. Vagy fura a szó, vagy túl hasonlít a tigris a macihoz és ez összezavarja, nem tudom, de helyette inkább az autót veszi elő. Most a nagy melegben itthon játszun délutánig, amikor meg kimegyünk, és sokat-sokat ülünk a szabadban, sétálunk a kocsival vagy gyalog, ahogy összejön. Rég voltunk biciklizni, lehet ma ez lesz...

Evés terén is vannak preferenciák: szereti, hogy finoman fűszerezettek legyenek az ételek, nem elégszik meg a sima murokfőzelékkel mondjuk. Kedvence a virsli, bundáskenyér, joghurt, krumpli mindenféle formában, de főként sülve, szereti a padlizsánt is, kekszet, imádja az édességeket, de ebből nagy ritkán és nagyon keveset kap. Szereti a paradicsomot, uborkát, paprikát, hagymát - nyersen -, eddig nem volt gyümölcs amit nem evett meg. Most, hogy érik a cseresznye, az volt napirenden, nagyon szerettük mind a ketten.

Alvás: este 9-fél tíz körül szeret lefeküdni, és most hogy ilyen korán virrad, hét órakor megébred. Majd 11-fél tizenkettőkor alvás valameddig.

Fürdi: voltunk úszni most hétfőn, az elején még szerette, de azután már kevésbé. De mivel olyan nagy melegek vannak most, szerintem szombaton is elmegyünk - ha nem más, valami strandra. Az esti fürdi pedig további lehetőség a játékra, az utóbbi két napban a buborékfújás volt a sztár.

Nos, ennyi jut most eszembe. De még írok, ígérem!

Esős idők járnak

Esős idők járnak, ezt tudja mindenki. A két babakocsi közül az, amelyik autóval történő szállításra is alkalmas, eső elleni védelmet nem nyújt. De mivel tegnap voltam bent Pásztón és Áronkát is magammal vittem, az eső elleni védelemről is gondoskodni kellett. Régebb egy nokiás eseményen kaptunk esőkabátot, ami szép, kék és nagy. Nos ezt adtam Áronkára, aki a képen látható módon festett a nyári kiskocsiban.

Kezes-villás reggeli

Az már régóta megszokott dolog, hogy Áronka elveszi kézzel az eléje tett ételfalatkákat, beteszi a szájába, és meg is eszi őket. Nemrég elővettem a szép színes műanyag villáját - miután az egyik helyen azt olvastam, a babák hamarabb megtanulnak villával enni, mint kanalazni, bármennyire is féltik a szülők a babákat a villától. Nos, úgy döntöttem, nem féltem, hadd tanulja meg. Kezébe adtam. Elsőként csak játszadozott vele, majd amikor felszúrtam a villára neki a falatkákat, akkor megtalálta a villával a száját, szépen lehúzta róla, és megette.

A következő lépésben a villára szúrást gyakorlata nagy szorgalmasan, Ez általában az evés második felében megy, addigra már nem olyan éhes, több türelme van ezzel foglalkozni. De ilyenkor is van, hogy inkább kézzel eszi meg az ételt, kézzel szúrja fel villára, netán felszúrja villára, leveszi onnan kézzel, és beteszi a szájába. Vagyis minden variáció megvan.

A következő kis videóban mindez nagyon jól látszik. Itt épp bundáskenyeret reggelizett, ez egyébként egyik nagy kedvence a virsli mellett.